Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1931-11-02 [241]

/A reformáció emlékünnepe. Folytatás 2./ - Sok rm.nden elveszett, elveszhet még minden más is, igy végezte az egyházfő, de a reménység megmarod. Reménységünk pedig nem mfcltur •: dicsősége, vagy szenvedése, nem földi hatalmasságok és erők időállósága, nom a megriadt pénz kényszerű segítsége, nem emberi bölcsesség, nem föld. tudomány, - hanem Jézus, akinek teljes hatalom adatott mennyen és földön, e ki tegnap és ma ugyanaz és ugyanaz marad mindörökké. Reménységünk fogadalommal jár, azzal, hogy "az ő Igazságáért nemcsak börtönre, de a halál'a is'

: szívesen megyünk, mert ebből a szolgálatból és áldozatból sarjad egyházunknak és - ami nálunk, protestánsoknál, ennél is elébb.<

N

való - hazánknak régi épsége, boldogsága és dicsősége. Kitörő éltetés hangzott fel az ünnepi beszéd után, Ismét a Goudlnel-énekkar adott elő zsoltárokat, majd K u t h y Dezső evangélikus lelkész., az egyetemes egyház főtitkárának beszéde következett! Elmondta, hogy 1517.október 31,-étől számitvn, két hét alntt bejárta a Luther- : féle 95 tétel hire egész Németországot, "mintha angyalok lettek volna hírnökei^ és négy nél múlva már " Rómában is ismerték. Nem volt azóta sem egyetlen korszaka az emberi történetnek, amely irányitóeszméket ne kapott volna a 95 tételből."Luther lelke, igy kiált fel p szónok, jöjj ma is, nemesítsd, formáld át P mi lelkűnkön keresztül n kor lelkét, adj eszméket ennek P pusztulás utján vesztébe rohanó nemzedéknek;," A s z ónok a zután a zt a tévedést igyekezett eloszlatni, hogy Luther dacos, makfcs ember lett volna,, rki talán azzal indult el, hogy "ledönti a középkort és az újkor a lap kövét ;ő helye?! el"-r Amikor megállott az .arfurtí. kolostor előtt, félénken és nyugta lanul, szeliden és "láz^tosan lép be. kV kolostor kapuján való zörg-~-téstol a wittenbergi vártemplom kapuján való ka lapácsütés^kig mindig ez.Isten kegyelméért fohászkodik, A protestantizmus az isteni ksgyelem képviseletéihivatott hitéletében „s közéleti munkájában. Kegye.lem: csatoljátok vissza . elrabolt területeinket .'/viharos éljenzés/, kegyelem: engedjétek el háborúé sdósságaimat, teremtsetek munkaalkalmat, adjatok kenyeret népmillióknakJ Kegyelem:a multak bűnéért, hogy ne.' menjen tönkre a multakért n jelen és ne bűnhődjön n jövendő. Népek, osztályok, egyesbe adósai egymásnak, ki a-nya- ' giPkbsn, ki lelkiisneretében, amig egyik kegyelemért könyörög, lelketlenül, bánik - másikkal. Itt van a protestantizmus hivatásé, a világ figyelmét odeirányitani, hogy Isten kegyelmét keressük. A kölcsönös felelősségtude'-; - • r" kell ébredni, a mások boldogulásáért Is áldozni, ekkor jöhet ^obb,sZf

1 V.t boldogabb kor. Isten kegyelme és íz ember bünb-'n^ta, - ez a kettős kulcs emberi sors megoldásához. Nincs °•ne.ek életében teljesebb progr°mm, mintLuther kilencvenöt tétele, ez a sz^k^d"tl°n bűnbánati - Ki az oka a gazdasági v ls ágnak és " keresztyénség válságáért ki : E felelősi' Egyik bajnak sem <. kad gazdája, népek és osztá.yok, pártok és felekezetk egymást teszik felelőssé, bünb -nr.tr** és bűntudatra még s tettenérés sem hmgol, az örök ember ki akarja vonni magét f felelősség és •> bűnhődés elől. Itt ismét szerep vár <v protestantizmusa . Mindannyian bűnösök : vagyunk, s " z ig~zi bünb-:n-t nem ai bucsut, hanem * keresztet keresi, bűneink büntetését ^láz-ttal és méltósággal kell viselnünk. Reformáció - lelke: ird ke1.1 Os vez

c

rcsi 11-gul ennek kornak egére: bűnbánat - Kegyelem! A*n°gyh«tásu beszédet köweteen Luther énekét, az "Erós várunk../ • nt énekelte • közönség, s -z ünnepet M i k 6 Ferenc dr. ig-zségügyi álD rt

í í éí' P J

udnpesti unitárius egy tiázközseg egyik gondnoké 'zárta be. r,

A legnr^yoDD c:.-od.a a. lelek-ember csodája*, csapások a melyésgbe taszítják és in- ' nen a hit emeli fel. A r:-formációmak" folyt" tódnie kell mindaddig, -míg valamcnnyiön.- szeret útjára lépünk. A reformáció v* léjében M nagy háború, ^mniy Istennek útjáért, a hité^"i.ndult. Ezt •* háborúskodást nem gyűlöletf waekBsszeütközés szította, H sotoet, csill.agt-lrn tn«gy*y éjsz-káb"n csakis V n hit U:

'

J

° vezethet bennünket a virradat, a szebb napok felé." MM k Himnusz-sz"l árt veget a magyar protestánsok budapesti reforméexoi. j. eiinn-pe P /Folyt"tásr következik/