Magyar Országos Tudósító, 1931. október/3

1931-10-26 [061]

MAGYAK ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Negyedik kiadás Budapest, 1931. október 26 . XIII. évfolyam, 243. szám. EGYHÁZI HÍREK A KUN3ZENTMIKL0SI BAKSAY SÁNDOR-GIMNÁZIUM UJ EPÜLETÉNEK PELAV VT \3\. Kunszentmiklósról jelentik: i négy év hijján kétszáz esztendős kunszentmiklós'í reformét U3 gimnázium^ a ely a Dunamellék egykori püspö-* kéről, a BakSay Sáhdor-re algimnázium nevét viseli; uj , modern, kétemeletes i hajlékhoz jutott, amelyet Tóth Imre építész tervezett.,. Vasárnap avatták fel az uj intézetet, 3 ez alkalomból megjelentek a többi között: Ravasz László dr. dunamel Léki reformétus püspök, Petri Pál dr. kultuszóllamtitkár, Preszly Elemér dr., Pestvármegye főispánja, Teleki Sándor gróf, Kelemen Kornél dr. és Váry Albert dr. országgyűlési képviselők, Imre Sándor or. ny. államtitkár, egyetemi tanár, Kerecsényl Zoltán református esperes, Bakay Péter evangélikus főesperes, Tasnádl Nagy András dr, Máv 'Igazgató-főügyész, vitáz Bessenyei Lajo.i dr., a debreceni ref. gimnázium igazgatója, Végh Béla és Boronkay György földbirtokosok, Marké Jenő dr. főszolgabíró, Mészöly Pál dr. ügyvéd, az egyház fŐgondnoka és sokan mások. Vasárnap reggel istentisztelet volt a református templomban, amelyen-Kerecsényl Zoltán, a solti r-forrná tus egyh czmegye espereje imádkozott és bibliát olvasott, Ravasz László dr. dunamelléki ref. püspök pedig az I. zsoltár három első verse alapján prédikált. 4z uj gimnáziumi épület tornatermében folyt le az ünnepélyesmegnyitás.- A Hiszekegy után a költő Vargha Gyula fia, V a r g :i a Tamás kunszentmlklósi lelkész, a fentartótestület elnöke nyitotta meg az ünnepet, Ravasz László dr. püspök a 118. zsoltárból olvasott . és imával szentelte fel az uj épületet. Ez Iskola tanítói alázattal hajoljanak meg « rájuk bízott lélek rejtelme és hatalma elStt>«mondott9 a püspök, szolgálják az isteni Ígéretet, a boldogabb magyar jövendőt. ,' i Ki ne aludjék a tanítók lelkéből az Isten dicsőséget szolgáló tüz, annyi teher, gond között kell munkájukat végeznick: az Isten jzava legyen drága kitüntetés é3 boldog elismerés számukra, Hiven fáradjanak és ne fáradjanak el. Könyörgünk Hozzád, Istenünk, a növendékek seregéért, legyen o Te magyar néped világosságra szomjas, keresse azokat a helyeket, ahonnan tekintetük messze lát, ahonnan felfelé, a mag<a.-ságokba lehet nézni. Jöjjön ide különb nemzedék, mint amilyen mi valtunk, jöjjön boldogabb nemzedék, mint amilyen mi lehettünk. Könyörgünk, h„gy a magyar gyermeksereg maradjon lélekben fehéren, mutass nekik látásokat a bus magyar földön* A püspök imája után a gimnázium kara, G y ö r e József énektanárnak, Zsámbcki Lajo3 verseire szerzett ünnepi dalát ad.ta elő, a szerző vezényletével. Imre Sándor dr. szegedi egyetemi tanár, a dunamelléki egyházkerület tanügyi előadója ünnepi beszédet mondott. Ma, 1931. Ő3zén, mi, magyarok nem tudjuk magunkat teljesen átadni ünnepi örör öknex, úgymond Imre Sánd?r, de éppen azért, mert fáj a jelen, s mert nagyon aggaszt a jövendő, kell ráeszmélnünk arra, hogy a világ sorsa nemcsak külső hatalmon fordul meg, hanem azon, milyenek azok az ambeaek, akik a • jövőbe néznek, akik vezetik az emberiséget. Ilyenkor v>n rendkívüli jelentősge az iskolának,' amely neveli a legbecsesebb: a teherbíró embereket. Iskolás gyermeknek lenni ma azt jelenti, hogy szabad gondtalannak lenni és dolgozni akkor, amikor annyi embernek nincs munkája p világon. Ma, amikor mindenkinek az arcét barázdák sötétítik, az Ifjúságnak kötelessége vidámnak lenni, - szerencsétlenek volnánk, ha nem bíznánk abban hagy Jobb világ készül a magyar ifjúság számára. % tanító légyen különb magasabban álló, mirt akármelyik tanítvány, s ugyanakkor tartozik l

?

>péso j „• tartani a világgal, érezni a felelősséget. Ma nehezebb tanítónak lenni, mint bármikor előbb, mert erőt kell vennie sok gondján és Vidám arccal kell bizalmat öntenie az ifjúságba. /