Magyar Országos Tudósító, 1931. október/3

1931-10-29 [061]

MAGYAR ORSZKGOS TUDÓSÍTÓ K

^

é zirat Tizenkettedik kindár Budapest, 1931. október 29. XIII. évfolyam, 246. szára.//KE NEZ-V AC S OR A • Folytatás 1./ í> Az üdvözlőbes z.'d elhangzása után Kehéi Béla kereakedelemügyi miniszter állott fel sz ólásra, akit a megjelentek hoiazae ovációvá? fogadtak. A gazdasági életet, - kezdette beszédét a miniszter •••••gysóges es organikus egésznek tekinti 33 sem hangulat, sem elfogultság noiii bírhatja rá arra,hogy az egyik társadalmi osztályt a másikkal 3zemben túlérték* lje, vagy lb becsülje, mert ez ellenkeznék az Igazsággal és az ellentétek klélesltésére vezetne. Ezt pedig ma még óvatosabban kell kerülni, mint bármikor. Tárgyilagosan és őszintén, hízelgés és szépítés nélkül akar beszélni, mert a bajt csak az tudja meggyógyítani, aki kemény elszántsággal' néz annak a szemébe. - A háború utáni forgalmi korlátozások általában, különösen pedig a devizaforgalom legutóbbi korlátozásai legsúlyosabban a kereskedőt érintik. Hiszen a kereskedelem éltető eleme a szabadság. Most pedig o bátor kezdeményezés, a leleményesség, a nagyszabású koncopció a magyar kereskedőnek fényes tulajdonságai megtörnek az akadályok ércfalán. A devizakorlátozás szinte veszedelmesebb akadály, mint a behozatali tilalom, mert az utóbbi mindenkire egyformán nehezedik, a devizakorlátozás mellett adódó lehetőségek pedig a logigazs-ágosaob törekvések mellett is egyenlőtlenül alakulnak 03 az impo rt ebbő: ezármazó bizonytalansága és egyenlőtlen üzeme a kedvezőtlen következésekkel jár még kiváló bonitásu cégek szállító- és hitelképességére is. Sajnos ezek a' következések annál nagyobb mértékben érvényesülnek, mert «z importnál a? államháztartás és gazdasági életünk mai állapotában devizaellátáy szempontjából a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló árukkal szemben a további feldolgozás munkaalkalmat és expcrtleh-tőséget biztosító ipari nyersanyagok és félgyártmányok részesülnek előnyben, amelyek azonban a kereskedelem számára szűkebb ha csekélyebb fantáziájú érvényesülési teret engednek. De az exportőr helyzete sem rózsás: viasza kell fcáj tania vállalkozó szellemét, hiszen kalkulációját halomra dönthető a valutaárfolyamok gyors és 3 zéljoséges Ingadozása,- emellett pedig *z exportjával szerzett devizát sem használhatja kl további előnyösnek kínálkozó üzletkötés céljaira. Végül pedig a devizaforgalom korlátozása végső eredményben a nemzetközi forgalomban kompenzációs árucserére vezet, ami bizonyos mértékig az export éj import-kereskedelem kikapcsolódásával Jár,- de világos, hogy az árubehozatal nehézsége egyenlőtlen üteme,mértékben és időben való bizonytalansága termesze teson kihat az intern kereskedelemre is. - Súlyosbítja, sőt egyenesen katasztrofálissá teszi ezt a helyzetet, hogy - a devizaforgalom korlátozásával együtt, sőt azzal egyenes okozati öss zef tfggésben - tehát ugyanakkor, amikor a. nemzetközi forgalom szabadságának érccsatornáit a háború 03 a háborús béke észjárásával megalkotott vámokon tul most már devizakorlátozások is torlaszolják, még ezekben az elszigetelt véredényszakaszokban ls vékonyabban csörgedez, sőt szinte elagad a vér a világválság következtében. Öojz'.roppanás^tl fenyegető mezőgazdaságunk vásárlóerejének megcsökkentéaéért tehát nem találunk kárpótlást a társadalom többi rétegében 3em, hlazen^háztartásunk egyen3ulya érdekében apasztani kell - már szinte a veszélyességi határokon alul - az állami kiadásokat. Mór pedig minden csökkentés, nemcsak az illetmények, de a dologi kiadások le3zálíltáda Í3, egyúttal a vásárlóképe saéget és a pénzforgalmat szűkíti, ezzel peig a keresked? vevőközönségét tizedelik meg.. - Mindezekhez a ker-skedelem terrénumát elvonó ne^ativumok^, hoz csatlakoznak, mint súlyos pozitívumok azok az adóterhek, amelyeket dl ámf>-ÁztRTtásunk egyensúlyénak, valutánk értékállásának és nemzetközi ' hitelünk f entartásának biztosítása, parancs olt ránk. ' /Folyt, köv./