Magyar Országos Tudósító, 1931. október/3

1931-10-28 [061]

(jüüKüüS DUHAMEL FRANCIA IRO FELOLVASÁSA A FEN CLUBBAN. A Magyar Pen Club meghívására Georges D u h a m e 1 francia Író november 2.-án. hétfon délután fél 6 órakor, a Magyar Tudományos Akadémia előadó termében Az iro titka cimmel felolvasást tart, A felolvasás után, hétfőn este 9 órakor, a kiváló francia ijjó tiszteletére a Pen Club, . vacsorát ad. A felolvasásra vendégeket is szívesen latnak. /MOT/Min. —FŐVÁROSI TANÍTOK ES TANAROK GYŰLÉSE, A FANSZ oktató szakosztálya pénteken délután 6 órakor E r ó d y Kálmán dr. elnökletével választmányi /MOT/fe! Bmel

^

en a fővárosi oktatók anyagi helyzetét ls tárgyalják. BEFEJEZŐDÖTT A GYÓGYSZERÉSZEK KONGRESSZUSA. A Nemzetközi Gyógyszerész Unió a világgyógyszerészet továbbfejlesztése érdekében tartott budapesti ülésezései a mai napon véget értek, A külföldi delegátusok a budapesti gyógyszerésztestületben tartották meg utolsó értekezletüket, ezt megelőzőleg pedig a magyar gyógyszervegyipar haladását tanulmányozták. Magyarország szempontjából diplomáciai téren is sikernek minősíthető, hogy a Nemzetközi Gyógyszerészszövetség kilenc európai államból kiküldött tagjainak a közegészségügy érdekét szolgáló nagyfontosságú K tanácskozásai Budapesten folytak le. A delegátusok ma délután hagyták el a fővárost. /MOT/B • TUDOMÁNY A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG ÜLÉSE. k Magyar Néprajzi Társ"s ág ^szerdán este a Magyar Tudományos Akadémián M a d a r a S s y László elnöklete mellett'érdekes ülést tartott, melynek első előadója S c h w s t z Elemér dr. volt. Az előadó "Szent Kristóf, a modern közlekedés védőszentje" cimü tanulmányát olvasta fel. Szent Kristóf, mondotta, a VI, század óta ismeretes az egyházban. Eltol kezdve legendák keringenek róla, s ezek között legkedveltebb az, mely a kis Jézuskarol szól, s "mely szerint egy kegyetlenül viharos.éjszakán a Szent magát Krisztust vitte vállán egy folyón át. Ezt a legendát fíizte tovább a jámbor nép, q Szent Kristófot, mint " szállítás védőszentjét kezdte tisztelni. Arlbergben a XIV. században már Szent Kristóf -T *s tvérület alakult, majd pedig KTinthióban oly céllal

? hogy Szent Kristóf oltalma'a ajánlja a vándorokat és zarándokokat. Ettől kezdve minden utasnak és szállítónak védőszentje lesz, később a

z jutótoknak és repülőknek. A felolvasó felhívta Szent Kristóf tiszteletének hazánkban vnló megalapozására is a figyelmet, hisz n Városligetben Szent Kristóf szobrunk is van. Ezután dr. 0 s < f k c Gyula tartott élőadást két szólásmagyaráz*trói. Az e': ,3: "Amilyen a mosdó, olya

y a törülköző". Ez " szólás érdekes művelődéstörténeti háttérrel bir. A XVI-XVII, századbeli uri vendéglátás azon szokás ábr n re jlik, hogy étkezés előtt a vendégek szertartás szerűen, rangjuk szerinti sorban kezet mo tak. A gazdag embereknél ezüstből való mosdomedenoét tartótt°k a vendég elé, ezüst Korsóból öntötték kezére a vizet é-s arany és selyemfonállal varrott finomszövósü kendőt "dtnk törülközésre. A szegényebbeknél rézből, vagy ónból volt a mosdó, durvább vászonból a törülköző. Már 1598-bai Baronyal Dezsi János mondta; "Amilyen mosdót ti tartotok nekem, én Is olyan kendőt tartok tinektek", ezért mondjuk még ma is: "Amilyen a mosdó, olyan a törülköző". A másik szólási"Csapja a levet". Ez néha azt jelenti, hogy kedvét keresi, udvarol, vagy hízelkedik valakinek, máskor meg, hogy hazudik, nagyot mond. Jelentését a csafe. ige egy régi, elavult jelentése fejti me§, k "cs"p" i

0

e régente azt is jelentette, hogy mohón eszik,nyel, fal, ennél fogva os^pj" a lövet. Aki valakinél csapja p levet, azaz valakinek asztalánál étkezik, az igyekszik természetesen .' kedvében járni a vendéglátó gazdának. Ebből fejlődhetik a hizelkeoh's,nagyot mondás, sőt hazudozás- /«.•!•._*. /