Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2

1931-10-15 [060]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Egységespárt 3.oldal. Budapest, 1931. október 15. POLITIKA /folytatás/ ZZJ, VS'áL 7 ' Előnyt jelent az eddigi helyzettel szemben az is, hegy a helyiérdekű vasutakon a rendes tarifán felül még lO^r-o-s építési pótdíjat is fizetni kellett, ami a rendezés után elesik. A Luna-Száva-Adria-Vasút állami kezelésbe való vételével, ami január 1-én következik be, abba a helyzetbe jutunk, hogy egységes valutapolitikát folytathatunk és az Adrié és Olaszország felé kivitelünk teljes szabadságit biztosithatjuk. Erdélyi Alader köszönetet mondott a kereskedelmi miniszter felvilágosításaiért, majd a szénkórdés egyes részleteit és a vasúti díjtételek revízióját tette szóvá, • •Kenéz Béla kereskedelmi miniszter megnyugtató válasza után utcsn Fes tetich Sándor gróf az összeférhetetlenség kérdésével foglalkozott és azt kivonta, hogy az összeférhetetlenség kérdését szigorúan szabályozzák, illetve ha megfelelően szabályozva volna a kérdésiekkor a törvényt szigorúan hajtsák végre. Az eddigi fclrvények,amelyek az összef érhet etlenség "kérdését szabályozták- . ..%.-*••-••«.'•:••.•.•»» » meglehetősen hiányosak voltak, A súlyos gazdasági krízis által előidézett helyzetben az ország közvéleménye azt kívánja, hogy az összeférhetetlenség kérdését minden részletre kiterjedően rendezzék, A köztisztviselői összeférhetetlenség terén is találni olyan rendelkezéseket, amelyek a nép egyes rétegeiben visszatetszést szülnek. Nem az a célja, hogy elébe vág jen a kormány Intézkedéseinek. Végeredményben összeférhetetlenség a bíráskodástól függ, vagyis, hegy azok, akik elé az összeférhetetlenségi esetek kerülnek, mindentől elvonatkoztatva mondjanak véleményt ezekben az ügyekben. Z s i t v a y Tibor igazságügyminiszter válaszában rámutatott arra, hogy az összeférhetetlenség kérdését mára parlament nyilt ülésén is több izben szövetett ék és már akkor bejelentette, hogy az idevonatkozó anyagot állandóan gyűjtik, A parlament Ő3zi ülésszakának napirendjén az elsők közt szerepel az összeférhetetlenség kérdését szabályozó törvényjavaslat, A javaslat mar nagy részében elő ven készítve, A részletekbe nem kíván bocsátkozni, de annyit kijelenthet, hogy az anyagi jogr •- reformjánál is fontosabb az eljárás reformja, A 'javaslat erre is kiterjeszkedik. A javaslatnak a legnagyobb nyilvánosságot kívánj

0 megadni, hogy kozmegnyugvásra lehessen a kérdést elintézni .Hengsulyozza azonban,hogy a magyar közélet képe nem olyan sötét, mint azt ogyesek ezzel a kérdéssel kapcsolatban festik ós ha vannak Is baj#k, azok nem olyan súlyosak, hogy azokat no lehetne meggyógyítani. A javaslatban lesznek olyan rendelkezések is,amelyek szabályozzák azoknak a köztisztviselőknek a helyzetét, akik nyugdljbavenulásuk után az állam szolgálatásan maradnak. Káinok y Bedő Sándor nem tartja hel yesnok ,hogy a látszatadó bejelentése után valóságos takarékossági járvány lépett fel,amelynek szomorú következményeit különösen_ez ipar és kereskedelem érzi meg. Károlyi Gyula gróf i ki jelentet te, hogy a látszatadó semmi körülmények kfzött sem érinti azokat az adóalanyokat, akik adójukat tisztességesen és becsületesen bevallctták, A kormány^ amikor ezt a rendeletet megalkotta, azokra gondolt, akik annak ellenére, hogy túlságosan fényűző életmódot folytattak, C3ak igen kevés jövedelmet vallottak be. Vargha Imre pénzügyi államtitkár utalt arra, hogy a látszatadó eddigi törvényeinkben is benne volt, tehát ez nem uj rendelkezés és nem lehet ugy beállítani a kérdést mintha alkotmánysérelem történt volna, s hegy adórendszerünk alapelvét sértette volna meg a látszatadó bevezetése. TvrvW^jWo^ /folyt, köv,/