Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2
1931-10-15 [060]
• MAGYAR ORSZÁDS TUDÓSÍTÓ" Kézirat. • Harmadik kiadás, Budapest, 1931. október 15. jjj XIII. évfolyam 2.34.szám. EGYHÁZI HÍREK KAPI BÉLA ÉS KISS ISTVÁN PÜSPÖKÖK a VILÁGVALSÁGROL, S A LEGSÜRGŐSEBB PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRÓL. Holnap, pénteken tartja közgyűlését a dunántúli és & ^dunáninneni evangélium egyházkerület, az utóbbi Salgótarjánban, az előbbi Kőszegen. A holnapi pénteken két evangélikus egyházi főhat°ság: a dun' tuli egyházkerület, illetve a dunáninneni egyházkerület rendezi 1931.évi közgyűlését. A dunántúli evangélikusok Koszegen tartandó tancskozásán K a p i Béla dr. püspök és M e s t e r h á z y Ernő dr. v.főispán, egyházkerületi felügyelő, a dunáninneni evangélikusok Sa lgótar j ánban folyó gyűlésén K i s r István püspök ésSztranyavs z k y Sándor dr, ny.belügyi államtitk. egyházkerületi felügyelő elnökölnek. A két püspök hivatalos évi jelentéséből már most rendelkezésre áll az elvi szempontokkal foglalkozó, legkiemelkedőbb jelentőségű rész. Kapj Béla püspök jelentése mindenekelőtt közli a kormányváltozást, s tudomására hozza "z egyházkerületi közgyűlésnek, hogy E r n s z t Sándor dr. uj kultuszminisztert álláséban 'bizalommal köszöntötte, s az egyházkerületet, annak gyülekezeteit, iskoláit és intézményeit szeretettel ajánlotta jóindulatába", -.Az egyház helyzete az államhoz való viszonylatban nem változott, az egyház életigényei, szükségletei az államháztartás követeléseibe ütköztek bele, s az egyházi autonómia szembekerült az állam szuverenitásával, - Így folytatja Kapi püspök. - Egyházkerületünk eleven testébe vág P 1 törpe-Iskolák államsegélyeinek megszüntetése, mert a dunántúli egyházkerület kifejezetten missziói egyházkerület, amely nagyrészt lélekszám szerint kicsiny, gyenge gyülekezetekből áll. AZ áldozatkészség és egyházszeretet csodalatos péleájaként emlitem meg, hogy több gyülekezet iskolájának saját anyagi erejéből való fenntartását határozta el. Bármilyen heroikusnak lássam is a gyülekezetek elhatározását, komoly aggodalommal gondolok az eléjük tornyosuló, szinte elbírhatatlan nehézségekre, - Közelről érinti egyházunk autonómiáját a vallás- és közoktat'' ügyi miniszternek a segédtanítókra vonatkozó rendelkezése, amelyet egyházi alkotmányunkkal összeegyeztetni nem tudtam, s a kiadott végrehajtási utasítást azzal a meghagyással küldtem el az esperes! hivataloknak, hogy lehetőleg kerüljék a törvények- megsértését. - Súlyos nehézségeket, sőt veszedelmet jelent a kormány ama rendelkezése is, amellyel kor:látozza a közigazgatási hatóság igénybevétel • vei behajtható egyházi adót. Egyházunknak az államhoz való viszonyában nyu, talanitólag hat az államsegélyek kérdése: az állam az egyébként is elégtel segélyeket állandóan leszállítja, s ebben - sajnos - Károlyi Gyula gróf körre • nya az eddiginél is továbbment, ~ A felekezetközi helyzetben nincs változás.Élesebb támadások, avagy villongások nem merültek fel,de számbavehető lelki közeledésről sem s.\ hatunk.Pedig Keleten tüztengerben él egy hatalmas világbirodalom s körülöttue nyiltan,avagy leplezetten megindul a nagy harc Istenországa és a Krisztus, királysága ellen, Vájjon mikor eszmélünk keresztyén egységünk nemzetfenntartó ér tekének tudatára? Es mikor eszmélünk annak szomorú valóságára,hogy a kereszty s ség nagy eszményeit: a osa Iád, állam, társadalom és gazdasági rend tartóoszlo oh•• \ érik súlyos,koncentrált,^tervszerű támadások? Egy világ inog szeműnk előtt,mi pecffiig a történeti szemlélet bércorma helyett földbevájt gödörben állunk s onner Ítéljük meg életkövetelésünket és életkötelességünket ! ... - Saját be lső viszonyaink e z lmult évbeja^lényegesen rosszabbodtak, s a válság kuszált útvesztőbe sodor , mer€v^ ö Ro'ltségveté3 túlméretezése a válság oka, hanem a Z adófizető egyháztagok ^nyagi elerőtlenedése .Bizonyos, hogy a lelkészi ka r elérkezett a lemondás utolsó vonaláig, s egyházi es jol felfogott nemzeti érdek követeli, hegy anyagi helyzete • .változzék.
