Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2

1931-10-13 [060]

Kézir-t Tizenkettedik ki^r i Budapest, 1931. október 13. XIII. évfolyam, E32. szóm. TÖRVÉNYSZÉK /<7^'^ /•

A

Z IGYVEDI K/ikitRüK ELNÖKEINEK ERTEKEZLETE. Folytatás 1./ Blauner Kór dr. a továbbiakban illetékolólogezós hecyte len rendszerét tette szóvá és "zz*l érvelt, hogy ez ?! rendszer még a Bach-korszak- , ból maradt reánk, °mikor még t

n

lán megvoltak a gozd« sági előfeltételei, ma azonban egészen érthetetlen rendszer c z, hogy az ügyvéd előlegezze az illetéket a jogkereső közönség helyett. Ugyanilyen "1-pon kérhetnék az orvostól például, hogy a beteg helyett vegye meg az orvosságot és fedezze a gyógykezelési költségeket is . Egyes országokbal már változtattak ezen ~z e avult rendszeren, nemcsak nyugaton, de keleten is. k főtitkár végül is felolvasta a

z illetékek felemelése kérdésében kormányzathoz intézendő határozati javaslat szövegét, -melyhez többeszóltak hozzá. M e t z 1 e r Gusztáv az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyűg dljintézet titkár" azt javasolta, hogy kiegészítésképpen vegyék, be a hat ároz"ti javaslatba azt a kérelmet, hogy a már életbeléptetett egyik rendé le' 144. szakasza értelmében a meghatalmazás! bélyeget a királyi kincstár hor za forgalomba és r

z abból befolyó huszonöt százalékot a nyugdíjintézet j' vára. fordítsák. - Forgács Dezső^a^ipkolci kamara titkára volt a következő felszólaló, aki a vidéki ügyvedség/hangulatat ecsetelte és ismertette a

2

t a beadványtervezetet, amelyben l-szögezték r súlyos sérelmeket és a sztrájk gondola tát vetettek fel.- E r 1 a c h Sándor dr. /Egei az ügyvédi sztrájk terve ellen foglalt állást, Popper Tódor véleménye szerint minden rendelkezésre áil85* éWözzel tiltakozni kell a rendelet éltbeléptetése ellen. N y á r y 3óln, a k*locs° i kamara elnöke után K e d • v igy Gábor dr. b-szélt, mintkettsn n súlyos helyzetet érzékeltették, utánuk B

! a r f c s Marcel dr . beszélt és szóvátette a. sztrájfcé kérdését is. Elméleti ai - pon nem tartja elképzelhetetlennek az olyan helyzeteket, c melyek *z elkeseredés végső fokán sztrájkot eredményeznek, gyakorlatilag azonban ennek, nincsen célja és az ügyvédség nem is . fogle lkozh"tik komoly formában őzzel gondolattal" Demonstratív -1-pon elképzelhető egy négyhetes sztrájk, amely a

D

bari nyilvánul, hogy nem adnak r bíróságokhoz olyan beadványokat, amelyekre bélyeget kell ragasztani ós amelyek nem okvetlenül szükségesek. Súlyos ütőkártya áll a

2 ügyvédség rendelkezésére az iró- . gépszolgálat terén, amelyet egyszerűen leállithatnán°k és ezzel bizonyos erőpróbát produkálhatnának.- Széli Gyula felsőházi tag,., a szegedi Irmára elnöke beszélt . Baracs után, felszólaltak még T o 1 1 e r Miksa, 0 r s z á g h Sándor /Szombathely/, K e n d e 1 Sándor, Szegő Ferenc, ós még m'.sok, végül egyhangúan elfogadta a

Z értekezlet a Blauner Mór dr. által ismertetett határozati javaslatot, amely r következőket tartalmazza: Az ügyvédi kamarák elnökeinek országos értekezlete megállapítja,ha az 5100/1931. miniszteri rendelet az illetékek nagyré88ét és legfeltü . ben a törvénykezési illetéket túlzott mértékben emelte fel, az emelések nee: a félhivatalos közleményekben szereplő 2{f %-oa

f hanem a birói eljárásban r szerint többszáz százalékosan, gyakori esetekben pedig többezer százalékkal növelik a z illetékeket. Az ügyvédi kamarák országos értekezlete tiltakozik az illetékek felemlése ellen, mert a rendeletben foglalt illetékemelés mér

4 két a jogkereső közönség nem oirja el, a nagyfokú illetékemelés a hitelfor mat megbénítja, megdrágítja a követelések behajtását ós amúgyis sínylődő ! reskedeleiünknek es iparunknak az egész közgazdasági életre kiható károkat okoz. antiszociális a

z illc-téknövelés, mert igazságos progressziv emelés . lyett a kistételeket sújtja r

.

z emelés legnagyobb mértékével. i'iZ emelés ka tr sztrofáliss á t szi a

Z ügyvédek széles rétegeinek megélhetését, mert a

Z ügyvédek legnagyobb része ma tők~ nélkül tengődik, az illatékeket a legnagynehézségekkel tudta már eddig is előlegezni és a túlságosan felemelt illet ' ket képtelen volna, még legelemibb szükségleteiről való lemondás árán is előlegezni, HZ ügyvédi kamarák országos értekezlete mindenekelőtt a. rendelet törvénykezési része : életbeléptetésének felfü geszt és ét kéri, Ugyanekkor rik az ügyvédi kamarák elnökei, hogy az ügyvédek ment- süljenek az illetékek • és letétek lerovásának személyes felelőssége alól. k memorandumot küldöttség terjeszti az illetékes fórumok elé,/MOT Sy