Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2

1931-10-19 [060]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat* Harmadik kiadás. feji*..-.----- • — • Budapest, 1931. október 19 »• XIII.évfolyam 237iszám. /A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KAZINCZY-ÜNNEPE. Folytatás./ A lelkesen megtapsolt megnyit

0 "beszéd után Horváth János felolvasta "Kazinczy emlékezete" cimü tanulmányát, melyben részletesen muta tele a

Z embert, az Írót, az úttörőt, az apostolt és a jövőbe látó gondolkc dót. Előadásának bevezető sorai a következők: ^ ^r^>U -Kazinczy nem volt lángelme: fejlődéstörténeti jelentősége fcr a" nem példátlanul áll irodalmunk, műveltségünk kilenc-százados folyamatát--i , Egyénisége, programmja , Ízlése annyira különös, hogy a maga korélan sem talált egyhangú méltánylatra, sőt pártszerü ellenszenveket, durva megtör Sokat hitt ki maga ellen: mindamellett nincs nála összéfoglalóhb képvise' je kora törekvéseinek. Halála óta világnézetünk, nyelvről, Irodalomról v ló felfogásunk, Ízlésünk oly nevezetes változáson ment át, hogy csaknem ellentétbe kerültünk vele: mégis ha elmerülünk tanulmányozásába, lesz ol; tájéka lelkünknek, mely otthonosan üdvözli őt, lesz oly vonás a m°1 ma-^ gyar műveltségünkben/ mely felérezve vallja, hogy az Ő régi forró kezétc' Származott. Az előadó megállap i.tttta , hogy Kazinczy sem a vellásbelij sem a nyelvbeli különbségeket nem tekintette eltálasztó határoknak eml er és ember között. Hitt a felvilágosodás fokozatos terjedésében és megtalálta módját az ellentétes elvek összeegyeztetésének. Horváth János tanulmányát. 4 melyben Knzlnczy müveiből vett idézetekkel rajzolja meg Kazinczy portréját,a megjelent közönség élénk tetszéssel fogadta. Az ünnepi ülés Berzeviezy Albertnek Horváth Jánoshoz intézett elismerő szavaival ért véget. /MOT/B. LELEPLEZTEK ALPAR IGNÁC SZOBRÁT. Alpár Ignácnak, a budapesti Va jdahunyad-Vár, a tőzsdepalota és több más monumentális banképület, valamint számos erdélyrészi megyeháza és egyéb középület egykori nagyhírű alkotójának szobrát vasárnap délelőtt leplezték le díszes ünnepség keretében a városligeti Vajdahunyadvár előtt elfekvő térségen. Az ünnepségen nagyszámú és előkelő közönség jelent meg közöttük: Ripka Ferenc főpolgármester, Liber Endre alpolgármester,va lamir a különböző minisztériumok, illetve miniszterek képviseletében: togolák Károly miniszterelnökségi államtitkár, Kertész E.Róbert kultuseállamtit

1 Jakabffy. Zfoltán, Nngy Iván, Kölbig Ferenc, Janda Károly miniszteri tan; csosok, Jesskó Lénárd alezredes, továbbá Bárczy István, Tolnay Kornél, Flaissig Sándor, Dóra Sándor főkapitányhelyettes, pzenkivül a Műegyetem tanári kara Hültl Dezső rektor vezetésével, az Építőmesterek Szövetsége, az ^pit#«^ipartestület, a Mü

em

iékek Országos Bizottsága, a Mérnök- és Ep' • tész Egylet, a Mérnöki Kamara, a Képzőművészeti Tenács, az Iparművészeti Társulat, a TEBE, mindmegannyian népes küldöttségekkel képviseltették maguka t. Az ünnepség a Himnusz eléneklése vei kezdődött, amelyet a Fővárom" Ipa rosd^lárda adott elő. Ezután a szoborbizottság nevében Zlegler Géza nök mondott szoboravató ünnepi beszédet, amelyben hatásosan ecsetelte Al pár Ignác hervadhatatlan érdemeit, elősorolta maradandó a lkotásait,amelyek örökké hirdetni fogják a magyar építőipar ós általában a magyar kultúra ha. ládottságát és dicsőségét. Az emelkedetthangu bes zéd közben lehullotta lepel a szoborról, amelyet Teles Ede szobrászművész alkotott, eredeti elgondolással, A szobormű Alpár Ignácot a magyar céhrendszer . rajongóját, a Steindl-céh egykori vezetőjét stilszerü,középkori öltözetben ábrázolja . Az ünnepi beszéd elhangzása után Ejber Endre alpolgármester vette? át a szobormüvet a székesfőváros nevében. - Alpár Ignác - mondotta az alpolgármester - egész életén át me győződéssel vallotta magát a nagy épit őmesterek követőjének és t*nitványr nak. Gondos őrizője volt a régi ismereteknek, a régi nagymesterek építésze ti törvényeinek, szokásainak. Lelke szivesen szállott vissza a múltba,álA modott letűnt dicsőségről, a magyar haza fényes korszakairól. Teleszórta V az országot hasznos épületekkel, az államszervezet, a közművelődés, a nép>i oktatás és a gazdasági élet számára emelt központokat, otthonokat,s feled-