Magyar Országos Tudósító, 1931. október/2

1931-10-17 [060]

x MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ :

fl LLLL-.lL: ,JLL?L!L

d *

k s.

18 d á 8 Budapest, 1931. október 17.- _ "xiíl7"óvfolyam~, 'lllVVzlZ FŐVÁROS /'<!!>• A KÖZLEKEDÉSI BIZOTTSÁG TAGJAI A KERESKEDLEMI MIEDBTERIUMBAN ELJÁRTAK A HEV MEGVÁLTÁS DOLGÁBAN, A Közlekedési Bizottság mult heti ülés a mint jelentettük, külön bizottságot delegáltak a HEV régóta függőben lévő megváltási kérdésében szükséges végleges állásfoglalás előkészítésére, A bizottság azt a megbízáö^ kapta, hogy szakvéleményét és javaslatát legsün sebben készítse el, Az ad-hoaue bizottság tagjai K o_ z m a Jenő vezetésévei ma délben ' felkeres téka kereskedelmi minisztert, hogy a kormánynak e tekintetben fennálló álláspontjáról informálódjanak, A főváros részéről Kozma Jenőn kivül S c h e u e r .Rátért: , Pompér; Elemér és Bresztov3Zk'y Ede törvényhatósági bizottsági tagok vettek részt - megbeszélésén. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter a főváros képvlslo. előtt részletesen feltárta a kormány álláspontját a helyiérdekű vasutak tervezett megváltása és ezzel szoros kapcsolatban a HEV függőben lévő megváltásának problémája tekintetében is. A mini3ztor reflektált azokra a aggályokra nézve is, amelyek a polgármester júliusi előterjesztésében és a BESZKÁRT ily irányú jelentésében foglaltattak. Az infcrmativ jellegű tanácskozás teljesen bizalmas és zártkörű volt, úgyhogy arról közleményt, vagy hivatalos információt nem adtak ki./MOT/D. TUDOMÁNY A MAGYAR irEDiGClGIÁI TÁRSASÁG SZOMBATON ESTE A MAGYAR TUDOMÁNYOS AK A Dl MIAN FELOLVASÓ L'LÉS'T TARTOTT, melyen K o r n 1 s Gyula államtitkár elnökölt, ki megnyitójában "AZ állam-nevelés politikai feladata" -ival foglalkozott. - A kultúrában kezdte Kornis álla,útitkár beszédét - mint Ideális értékrendszerben az igazság és a szépség mellett £ harmadik "lapérték a jóság, A ket előbbi'érteket a tudományos gondolkodás és a művészi alkotás valósit ja meg. A jóságot az ••« é~ erkölcsi cselekvés. A bevezetés utón azzal foglalkozott, hogy miben áll az államnak az erkölcshöz való viszonya, mi a feladata az államnak az erkölcsi érték raegva 1 ósitásában. A probléma magját két uton kereste, először a jogállam fogalmából indult ki. Az államnak a főcélja a jogrend, melynek biztositéka az állam hatalma. Ezután a kultúrállam fogalmából folytatta előadását. A kulturállamnak célja a kultúrának, mint objektív értékek rendszerének megvalósítása. Az államnak, mint legfőbb kulturális közösségnek tehát - egyéb tényezők /család, egyház, stb./ mellett és segítségével - természetes feladata a nevelés irányítása . Ennek kapcsán fejtegetése megállapította, hogy az államnak erkölcspolitikája főkép a köznevelésben nyilvánul meg, s ez joggal nevezhető neveléspolitikána". Ismertette a neveléspolitikának messze az ókorból kiinduló történetét egésze a JCIX. sfcázad liberális és demokratikus politikai átalakulásáig. Ezután r v előadás igen szép és érdekes része következett, az a kérdés: helyes-e, hog; az.állam a fiatal nemzedéket iskolába kényszeríti -, s ha igen, maga állam,/vagy község/ kölöfc'es (iskolákat felállítani és fentért a ni? V^n-e jo gfi az államon kivül más közületnek /egyháznak, társulatoknak/ vagy magános nak iskolát állítani, s a bennük folyó tanítást befolyásolni? Mily határ* terjedjen az államnak ezek fölött az ellenőrzése és felügyelete? Mennyiben jogosult az állami iskola monopólium? Mindent részletesen es behatóan fejte tegetett az előadó, s eljutott a nacionalizáláshoz, mely mint a leghatalrm sabb erő., követelte az államtól « korlátlan felügyeletet és ellenőrzést. Áttért az orosz nihilizmusra, annak birálata után e szavakkal fejezte be előadását? Abban a hitben, hogy a modern állom íVjlődése nem kanyarodik el az átlag hagyományos multu politikai útról és a civilizált emberiség soha sem bukik bele a minden eddigi értéket megfordító orosz példa nihilizmusába. Az elnöki megnyitó után w

A tanítóképzés ujabb típusai" cimü székfoglalóját olvasta fel Woyciechowskyné Lajos Mária dr.Helyso" ni tapasztalatai alapján ismertette a porosz akadémiai és szász egyeto tanítóképzést. Bepillantást adott e nálunk ezideig ismeretlen tipusok egész életébe. Kiemelte ezek előnyeit, hátrányait s a jelenlegi kereteink között alkalmazható tanulságokat. Az érdekes előadásért az elnöklő K o r n 1 s államtitkár mondott meleg köszönetet és átnvuitotta az előadónak tacsáffl ttkle