Magyar Országos Tudósító, 1931. október/1

1931-10-01 [059]

A SZnBOLCSVriRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és p mezőgazdasági kmnrák értesülé seink szerint a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület szeptember 26,-án tartot választmányi ülésében egyhangú határozattal és nagy lelkesedés között a mefcőgazdaaági kamarák mellett foglalt állást és elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányhoz, melyben rámutat, hogy különösen a jelenlegi súlyos gazdasági vi szonyok mellett a mezőgazdasági kamarák közérdekű tevékenységét nélkülözhetetlennek tartja és hogy Szabolcs vármegye gazdatársadalma ragaszkodik törvényes érdekképviseleti szervéhez és annak nemhogy leépítését, de további kiépítését tartja a gazdatársadalom egyetemes érdekeivel összhá^ban állónak, /MOT/X. A MEZŐGAZDASÁGI KHMARAK ES VÁRMEGYÉK. Mint hírlik, a Mezőgazdasági kamarák kérdésével a vármegyei törvényhatóságok Is foglalkozni kivannak, így legutóbb Hajdú, vármegye közgyűlése egyhangúlag tiltakozott n

zz"l a tervvel szemben, amely a mezőgazdasági kamarák megszüntetését célozza, Dr. Ludányi Miklós felsőházi tag, ., Szabó Ipire kisgazda, továbbá tíagi István földbirtokos felszólalására egyhangúan elhatározta Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága, hogy felirati uton is tiltakozik a mezőgazdasági kamarai intézmények megszüntetését célzó törekvéssel szemben és g"zdaérdekből szűkségesnek tartja - különösen a jelenlegi súlyos gazdasági válság idején - ennek a demokratikus gazda érdekképviseleti szervnek fenntartását, illetőleg fokozottabb k-marai munkatevékenység--, kifejtésére képesítő további kifejlesztését, /MOT/X. MAGYURORSZAG FIZETÉSI MERLEGE címmel tartott előadást a Közgazdasági Társaság csütörtöki ülésén dr, Szigeti Gyula miniszteri tanácsos. Az előadáson Éber Antal elnökölt. Szigeti Gyula előadásénak bevezető részében ism-rtette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország multévi fizetési mérlege 138.2 millió pengő passzívummal zárult. A passzívum 1930. évi összege ugrásszerű csökkenést jelent a múlttal szemben. A külföldi hitelek kereteinek hirtelen és nagymértékben való összezsugorodása a belföldi kereseti lehetőségek és a fogyasztás gyors és nagymérvű viaszaesését vonta maga után. Éppen ezért a fizetési mérleg passzívumának erős és gyors csökkenése a gazdasági élet zavartalan menete szempontjából aggályokra ad okot. Az 1930-ban külföldről felvett uj kölcsönök összege - nam számítva a rövidlejáratú kölcsönöket - 320.4 millió pengőt tett ki. A rövidlejáratú kölcsönök 6 millió pengővel szaporodtak. Nagymértékben emelkedett a tőketörlesztések té telének összege, ez 111.7 millió pengő volt, Samat cimén 1930.-han 171.5 millió pengő ment külflöldre, A 320.4 uillió pengő uj kölcsönből [ %%.*:x 272.9 millió ^jngő legfeljebb egy, vagy másfél éves lejáratú volt. A rövidlejáratú hiteltípus ilyen túltengése aggályos, s . az előadó kimutatta, hogy a 320.4 millió pengő uj kölcsönből 95.7 millió pengő volt állami, 159 millió pemgő pedig olyan kölcsön, amelyért az állom vállalt szavatosságot; az olyan kölcsönök tehát, amelyekm-l az állam akár mint közvetlen adós, akár mint szav tos érdekelve volt, az összes uj kölcsönöknek 79,5 százalékát tették ki. A rövidlejáratú kölcsönöknek az 1930.-ikivégén fennállott álladókat az előadó 600 millió pengőben mutatta ki, megemlítve, hogy ebből a nagyobb pénzintézete részéről fönnálló tartozási egyenleg 240 millió és körülbelül 140 millió "z árutartozás. A 944.8 millió összegű árukivitel 121,3 millióval kisebb az előző évinél. Az előadó számítása szerint a kivitel értéke a ténylegesnél 77.6 millióval lett volna magasabb, ha az exportcikkek az 1928 évi egységárak mellett lettek volna értékesíthetők. Figyelembe véve egyrészt az 1930-ik évi fizetési mérleg eredményeit, másrészt a külföldi hitelek igénybevétele tekintetében most fennálló viszonyokat, nemkülönben az export terén a jelenlegi árviszonyok mellett erre az évre várható eredményt, utalt arra, hogy a minimális áruimportszükséglet költségei csak ugy biztosithatók hosszabb időn át, ha nagyobb hitel^egvonások miatti fizetések a külföld részére nem történnek és az , ország még ennek a gazdasági évnek második £elében némi uj külföldi tőkéhez £ *

s jut. A későbbi fizetési mérlegek alaftulása szempontjából nem voln^ előnyös j hp termelési célokra nagyobb kölcsönök felvétetnének, mielőtt egész terme leli sünk rentabilitásának problémája megoldottnak látszik. /F^lytatása következik/ f ~ v wi-4r~Ar -in Cm