Magyar Országos Tudósító, 1931. október/1

1931-10-09 [059]

4i törvényszéki kiadás. / f j(~ Budapest, 1951* október 9 é ZU TONKO BEL A ÜGY. Folytatás a 3-ik kádastól./ Az elnök ezután fölhívta • hallgatóságot, hogy hagyja Q% a téc gyalé termet. Mintegy félóráig tasrtó zárt tárgyalás után az elnök ismét meg nyitotta a tárgyalást é,s folytatta Tonkó kihallgatását. A vádlott még azt adta elö^ hegy nem önként jelentkezett a rendőrségen, ennem egy Mi­hályi nevü barátja ismerte fel és adta át egy rendőrnek. Tónké vallomá­sát ezzel be is fejezte, A bizonyítási oljárTás során először Geszti Gé­za kereskedősegédet hallgatták ki, Szendroi Margit a mostohaleánya veit, Úgyszólván a leány volt a család fenntartója, fizetését minden elsején pontosan átadta az anyjának. Mindig pontosan járt haza, legkésőbb fél tizenkettőkor mar otthon volt és a gyilkosság napján nagyon nyugt 1cni­tetta őket, bog; a leány nem jött haza, hiszen sohasem fordult még elő, hogy kimaradt > \ olna éjszakára, - Éppen ezért --.mondotta Geszti - a kérdéses éjszaka után kera reggel fel es egemmel,; Manci édesanyjával a VIÍI. kerületi kapitány­ságra sitttünk, ho gy kutassunk Manci után. Utunk nem járt eredménnyel, de haz átérve mégis esek azt 'hittük,hegy a Mancika csakhamar előkerül. Tizenegy óra folé egy detektív jelent meg nálunk s azt mondotta,hogy jöj­jünk vele, do ne ijedjünk m.g, nem iksz semmi baj sem, A detektív kocsi ba Ültetett bennünket, az Iuperiál szálló -c lőtt állottunk meg, felesé* . gom.et leült ették a hallben, engem pedig f lvittek a 123. számú szobába, ahol megszurkálta, megzsine ge Ive holtan taláeltam a mostoháié ányoma t, - Vanre val mi kara?: - kérdezte az elnök, - Hogyne, hiszen Ő volt mindenünk, én markét éve áillástclan vagyok, o volt a család fenntartója, Tonkó Gáspár kazánfűtő, a gyilkos apja kije lentette A hogy az esetről sommit sem tud, mindenről csak'utólag értesült, &§ y Bl cBKény­adta jogával és nem kivan vallomást tenni.' Széki Károly, az ..Imperiál szálló éjjeli portása a következő tanu. - Amikor a gyilkosság történt,- kezdte vallomását - ugy éj­jel fél tizenkettő -tájban megjelent ez a fiatalember e u y husz év körüli, polgári külsejű nővel és kétágyas szobát kért, A felesége Mmel a karom- itt tölteni, az éjszakát,-mondotta n< kom Tonkó - lehet, heg; két napig ma­radónk itt. Minthogy a nő szolidan viselkedett és a félh' iályos hallban nem lehe tett őket pontosai szemügyre vonni, minden gyanú .< nélkül' ki-­nyittattam a 123. számú szobáit és a lfftessel f e lki sért e/ttom a fiatal párt,' Tul óvatos ember lévén, mégis figyelmeztettem a szobaasszonyt,hogy egy, fiatul pér'érkezett podgyász nélkül, jó. lesz reggel utánané.zni,ho gy mit csinálnak. Hat óra előtt pár perccel inogj el'ont Tcnkó a portásfülke előtt, nyugodtan, szinte hidegvérrel átadta a szeb akulcsot, aszal,hogy a szobát ne adjuk ki, ő később még visszatér, Negyed.hétkor mégis fe 1­küldtem a szol- oszenyt, hogy nézze meg, mit csinál a hölgy, A szoba­asszony azzal jött vissza, hogy ugy h állja, mintha már ébre,n lenne a vndég. Negyedóra multán újra f elküldtem a szobaasszonyt azzal,hogy ko­pogjon be a szobába, nekem u£ yanis valahogy gyanús volt akkor már az egész dolog, A Szobaasszony visszajött és azt mondotta,hogy noha több­ször kopogott, nomád senki választ. Erre felmentem, a nálam lévő kulcs­csel kinyit ottan az ajtót és amikor benéztem, az ágybán letakarva lát­tam a nőt. Felemeltem a paplant s akkor láttam meg, hogy hadott fekszik az ágyban. Rögtön értesítettem a rendőrséget és kiadtam az utasítási?, hogy senki ne menj en be a szobába, minden marrdjon ugy, hhogy volt, Széki ezzel be- is fe j ezte vallomását, amelyre Tonka csupán annyi észrevételt ett> hegy nem ő jelentette be feleségének Szendred Margitot, hanem a szállodában adták a szájába ezt a választ* Mihályi Já­nos segédmunkás, aki Tonkot rendőrkézre juttatta, vallomásában azt adta elő,hogy a gyilkosságról a lapokból értesült, még aznap találkozott a. Haller-utca és Telep-utca sarkán Tonkó Bélával, akit régebbről ismert s akivel többször billiárdozott, - Láttam, hogy Tonkó a legnagyobb nyugalommal sétál, mire megkérdeztem, miért csináltad ezt, Béla? Tonkó erre egykedvűen azt mon­dotta: - "Ugyan kérlek, semmi sem történt," Tonkó ezután elhívott , billiárdozni, Be is mentem vele egy kávémérésbe s omig Tonkó a bllliar­dozáshoz kezdett, én rendőrért futottam, aki rajtaütött a gyanútlan Tón­kén, megkötözte és bevitt^, /Folyt.köv./ M.

Next

/
Thumbnails
Contents