Magyar Országos Tudósító, 1931. október/1

1931-10-08 [059]

MAGYAR ORSZáGOS TUDÓSITO K é z 1 r 9 fc :.. Kilencedik k i «i d á .Budapest, 1931. október 8. 10 <"XIII. évfolyam, 228. szám. MEZŐGAZDASÁG /AZ OMGE IG4ZGAT0VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE. Folytatás 2./ - Idetartozó kérdés az infláció éa a defláció kérdése Í3. Mi mereven ragaszkodunk az aranyfedezet tantételéhez, ugyanakkor, "mikor az aranyfedezet apja, Anglia már vakációra küldte az ar»nystandardot, torikor a produkció biztosításáról vam szó, azt nem szabad inflációs törekvésnek tekinteni. Senki 3em "karja Q

Z 1922-23-iki állapotokat, azonban a túlzott t deflációs politikával odaviszik a gazdasági életet, hogy nem tud megmczdulni, gúzsba van kötve és képtelen funkcionálni. Nem akarjuk az inflációt felújítani, de gondoskodni kell arról, hogy az élet meg ne m3revedjék, ennek az elméletnek az imádata mellett nz aranyborjúnak a körültáncolása mellett. Nekünk számolnunk kell azzal, hogy a tartozásaink fizetésénél ugyanazokat a módozatokat kövessük, mint a magánosok követnek, amikor hitelező és adós kiegyeznek egymással. Egy józan törlesztési t^erv mellett az adÓ3 sem pusztul el 63 n hitelező sem jár r^3szul és a legfőbb cél, hogy sikerüljön kölcsönterheinket enyhíteni és a feltételeket konverzió utján megkönnyíteni . - Bennünk megvan n feltett akarat,hogy a legszigrubb takarékosokgot valósítsuk meg, ugyanakkor azonban termelésünket fokozni kell, H>gy nz ország által előállított értékekből uj javakat teremtsünk és hogy a külföldi ás a. belföldi értékesítés révén anyagilag megerősödjünk* A termelés fen-tartása, a termelés folytonosságának biztosítása a gazdasági életben azonban pszichológiai alapfeltételhez van kötve. Meg kell teremtenünk a közhangolatot és a hitet' a nemzetben arra, hogy kilábolunk ebből a válságból, mert semmi sem olyan veszedelmes mint a lemondás éj * kétségbeesés. Meg kell tehát tenni azokat az intézkedéseket, amelyektől a gazdák sorsuk jobbrafordulÓ3át remélhetik. És a kényszerű szigorú Intézkedések mellett táplálni kell a reményt, hegy talpraéli gazdasági életünk már azokból a kis segíts egekből is, amelyekj?évén az egyes termelési ágaknál egy-egy kis felesleg mutatkezik, 3 amelyekből kialakulhat egy olyan állapot, hogy a mai viszonyok elmultával talpra tudunk állni. Lelkes taps fogadta Mutschenbacher Emil Igazgató szavait, majd K, o n k 0 ly-Thege Sándor szólott az állatkivitel előmozdításának szükségességéről, amely nemcsak n mezőgazdaság szempontjából, hanem valutáris szempontból is nagy jelentőségű, Sajno3 a helyzet ezen a téren kedvezőtlen. Olaszország.*, kevesebbet vásárol a szomszédok versenye miatt, Németországgal sem jutottunk előre, Svájcban leszállították n kentingent, Franciaország felé csak reményeink vannak, csupán Ausztria és Csehország Irányában vannak kilátásaink. Azonban Ausztriával szemben sem tuijuk a marhaklviteli kontingenst elérni, s noha történt : kormányunk részéről bizonyos intézkedés, hiba, h^-gy nz adóvisszatéritéseket nem folyósítják kellő időben. fi A d evizaintézkeé éseket is a mezőgazdasági export igényeihez kell szabni. v j Az állatkivitellel és takarmánybehozatnál)kapcsolatban folytatott valuta"**•' politika nemcsak pénzügyi kérdés, hanem Termelési probléma is. Abraktakarmártekintet ében behozatalra szorulunk, azonban nem szabad tűrnünk, hogy ugyanazokat a cikkeket a korpát, n rópa3zeleteket, a kukoricát és az olajpogáca'' idehaza m- sterségesen drágítsák, mert •'.'••'•'.*• így is Magyarországon a legdrágább az állatnevelés, A buzg árának csak a duplájáért lehet külföldön ta karmányt kapni és a saját állattenyésztóásünknek teremtünk a küiföloön korkurrencláte a 3aját olcsón exportált és takarmányul felhajznált búzánkkal. Éppen ezért a tavalyi euzinált buza. mellett már -z idei termésnek sgy részét is fel kell használni, mert a buza kivitele a nemzeti vagyon elprédálását jelenti. Ne vigyünk a külföldre búzát', hanem idehaza használjuk fel takarmá'A nyozózÓ3ra. , Befejezésül a tej kérdésről besz'lt, ahol sem n külföldre, sem áll°rai támogatásra nem szorulunk. Szüntesse meg a kormány sürgősen a tejanar,< chiát, mert a fogyasztó iü, a termelő is egyre jobban károsedik, /Folyt6. köv./