Magyar Országos Tudósító, 1931. október/1
1931-10-08 [059]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Hj* t o d i k K ^^Jl*^^ Budapest, 1931. október 8. , & Itf évfol:nm, 228 ' SZÁnU HÍREK / —E EREKY KAROLY ELŐADÁSA A KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN. A Közgazdasági Társaság csütörtökön este a Eereskedelúii Akadémia ttig termében E b e r Antal elnöklete mellett ülést tartott, melyen E V e k y Károly ny, miniszter, a Vásárpénztár vezérigazgatója tartott mindvégig eroo-kes előadást, a megjelent nagyszámú és előkelő közönség előtt. A kapitalizmus , mondotta Ereky Károly , eddigelé ja profit, *.fc.-'©. : gye; szabdság és a szabadverseny jegyében találta meg a fejlődés útjait. A XIX. században megszüntette » rabszolgaságot, mert a gőzgép egy kiló koszénért adta azt. a kilówatt óra-munkát, .amit a rajaszolga két kiló kenyérért "dottMegszüntette a feudalizmust, ame#^et évezredek véres forrad'lm-i nem voltak képesek letiporni. Megépítette a munka megosztás társadalmát, A natural g>zdálkodásBól kivezetett 600 millió embert, akik ma pénz. rt vásárolják szükség léteiket. Épített r. •• ...... -V • másfél millió kilométernyi vasutat. Letelepített a modern nagyvárosokba 180 millió embert, A géptechnikát ugy kifejlesztette, hogy ma minden kultúrember mellett 200 géprabszolga dolgozik, azért, hogy °z életet széppé tegye.A kapitalizmus beleszeretett az egyéni szabadságba/Alkotásaiba azonban tervszerűt lenség került bele, s nem gondolt °rra, hogy -z egyoldalú. fej lődés bajt okozhat? minden ország Angii utánozta és exportiparral akart foglalkozni. Ezért vn aztán, hogy minden uj ipartelep épitése fokozza a világ tulprodukcióját, s ezért vájj az, hogy ma a föld kétezer millió lakosát egyedül eltudná látni Kanada búzával, Amerika autóval, Anglia gőzhajóval, Németország cipővel stb, A háborút az okozta, hogy *. német •• és angol kapitalizmus .az exportpiacokon összeveszett. Ha a világ termelésében az egyensúlyt helyre akarjuk, állítani, akkor nem szabad a fejlődést az egyéni szabadság .szeszélyére bizni, hanem át kell. térni a közgazdasági -let tervszerű kiépítésére, A krízis eredete megadja a kibontakozás útját. A kapitalizmusnak a kényelmes export helyett át kell térnie a tervgazdaságra és vele kapcsolatban a nemzeti belső piacok megszervezésére, s a nagyvárosi élelmiszerkereskedelmet ösfze ke 11 szerveznie a. mezőgazdasági termeloSsel. A gőzgép feltalálása előtt nem volt szabad ipar, A^XVIII-lk század végéig a.z iparosság.két-hárou. százaléka volt az összlakoaSágnak, s a céhrendszer nem engedte az ipart nagyobbra nőni, mint amennyim szükség volt. Hatvan-hetven év óta szabad iparban, a efcalatt a rövid idő a-latt ugy elszaporodott »z iparosság, hogy 150 millió specialista hivatalnok } mérnök és munkás felfegyverezve évi 1600 milliárd gépies kilowattórával önti 9 z iparcikkeket és a' fogyasztók nagy része 1700 millió ember olyan, «k3>« nek fele vadember módjára él és gép nélkül dolgozik. A nagy aránytalanságot a munkamegosztás társadalma nem tjirja kl. Ismertette , hogy Am-rikában a mezőgazdaság 25^-a kapitalisztlkaa kezekbon van , s az éiolmlszerérusitó ületek 30$-át nagyvállalatok vezetik. A kapitalizmusnak a nagyvárosok élelmez sén ker-sz^tül kell a mezőgazdaság reorganizálásába" i belefogni. Nem kell felni az élelmezés nemzetközi kartelljeltől és monopóliumaitól, A városok törtenelme igazolja, hogy mindenütt monopóliumok voltak a gázgyárak és tech nikailag mégis nagyszerűen felfejlődtek, ezzel szemben látjuk, hogy pl. a tejeli atasbrn szabad verseny van, s ez évtizedeken keresztül mégsem tökéle• S^VtiííS?!!}?? tehát . aZ ' hosy a tejellátás; koncessziós üzemmé kell tenú nfi-ííí? SH e fö°f A i k h ° 8y me S fele18 ^ lesz, s a gazda, is megtalálja számítását. Hasonlóan kell megoldani a kenyér, hus stb. ellátás óriási problémait, A kapitalizmus megmentheti a nagyi prr pozícióit azáltal hory a városol képe^ hogy az egész mezőgazdaság pénzforgalmát í városi lakosság tarfja fenn./SÍ?> \ TUDOMÁNY ~ZU: TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSASÁG ÜLÉSE. Pro d o m o : Az ülésen 1 lélzltl emlékek""^ ls f ert t tte ^aán Károlynak "Temlszetvedeíerm és a t orl< VÍSZOnt sem fatála Ö., sem Szolndki I. nem"
