Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/2

1931-09-17 [058]

* MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍT^ Kézirat. Ti- z -e

v4

n

v

e,.g L

y e d 1 k .k I a d a s t «- 5 Budapest, 1931. szeptember 17. XIII, évfolyam, 210. szám. y va Q H I R E K // C/ —-SZÉKELY FERENC DR. ELOAD.-SA K PÉNZÜGYI KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉRŐL, Nagy' és előkelő közönyég*, jelenlétében tartott ma. este előadást n a Pesti Lloyd E> szinóban S z éke 1 y y

Ferenc a Belvárosi takarékpénztár elnöke pénzügyi helyz-'-tünk könszolidáciájának megteremtéséről, Székely-B. :•• %• cFf renc a mai helyzetet megvilágító . érdekes bevezető szavak után a pénzügyi konszolidáció megtermtésére vonatkozólag a következő ióvásiatokat terjesztette elő. Szükségesnek tartja 1./ egy 150 millióá belső kölcsön kibocsátását, 2./ a A

"emzeti Bank alaptűkéjének 30 millióról 50 millióra való felemelését, 3./ egy pénzintézeti alap létesítését, a Pénzintézeti Központ k.retébenaz esetleg szanálásra szoruló bankok betéteinek visszafizetésére, végül 4./ egy az államban széjjelszert különböző -alapok /árva-alap, biztosítási intézeti és egyéb letétek/ Ö3S zpontos i t ás át, egy központi letéthivatalban, amelynek a hivatása az volna, hogy r külföldön elhelyezett értékeinket visszavásárolja, /MOT/O. TÖBBSZAZTAGU KLSGAZDAKÜLDOTTSBG HADIK JANO? GRÓFNÁL. ^téf/txJttuy - Tisztelt Küldöttség! ivz a bizalom, amelynek kifejezést adtak, megnyugvást szerez nekem a^tekintetben, hogy eddig mint becsületes magyar ember teljesítettem kötelességemet. Nincs más törekvésem, s az utóbbi időkben egyáltalában nem foglalkoztam mással, mint éppen a gazdatársadalom és a kisexisztenciák megmentésével. Ez a magyar politika. Nem kerestem soha sem a népszerűséget, nem pályáztam tapsokra, hanem becsületesen dolgoztam ennek a széles társadalmi rétegnek érdekében, amelytől én mindont várok, amelytől az ország jövője függ. Mert ha az önálló kisexisztenciák megszűnnek,- mert ha kiforgatják a kisgazdatársadalmat vagyonából, mert ha a kisiparosság visszaadja iparengedélyeit és munkanélkül marad, akkor ennek az országnak vége» Ezután Hadik János gróf ismert felsőházi beszédére tért vissza és kifejtette, hogy Mayer János földmüvelésügyi minisztert, mint privát embert nem akarta megtámadni, vele semmiféle diferenciája soha nem volt, de amikor azt látta, hogy a földmüvelésügyi miniszter különféle akciói /traktorakció, mütrágya-akció, stb./ a kisgazdatársad" lmat ba jbakeverif£ ezt kritika tárgyává tette, mert bár az állam fizette ezeknek a terheknek egy részét, igen sok exisztencie végpusztulásba jutott. A többtermolés jelszavává 1 belevitték a gazdatársadalmat a műtrágyavásárlásba na élkül, hogy a kisgazdák tudták volna, hogy az ő földjüknek kell-e műtrágya. Ezután kifejtette gróf Hadik János, hogy ismeri a gazdatársadalom összes bajait, ismeri azt a brutális eljárást és lelketlens égeü^ amelylyel a pénzintézetek zárgondnokai még azt is elviszik a gazdáktól, amit a törvény tilt. Önök, - mondotta Hadik János .' többek között - bajaiknak csak 50 százalékát tárták fel, mert én még sokkal többet tudnék mondani, mert figyelemmel kisérem ° gazdák nehéz helyzetét, különösen azoknak, a gazdáknak bajait, akik nem könnyelműségből jutottak bajba, hanem önhibájukon kivül, mert a viszonyok változtak. En ezeket a bajokat mind ismerem, nekem nincsenek hatalmi eszközeim, én nem csinálhattam a múltban és nem csinálhatok a jövőben sem mást, minthogy harcolok azokért az elvekért, amelyeket vallok, keményen megmondom véleményemet mindenütt és hangsúlyozom azt, hogy az adóalanyokat mentsék meg, ezeket tegyék adófizetésre képesekké, s ugyanakkor törődjenek a szociális szempontokkal. Ezután még közölte Hadik János gróf mór ismert érveit, hogy miért nem vesz részt a 33-as bizottság tárgyalásain, s végül a következő szavakkal végezte beszédét: "Legyenek meggyőződve arról, hogy akar bókében, akár a legnagyobb veszedelemben, én mindig az önálló exisztenciák, a kisgazdatársadalom megmentése mellett fogok lándzsát törni, ezért fogok harcolni, nem törődve azzal, kik állanak velem szemben. Folytatom munkámat a kisgazdák, kisiparosok és kisexisztenciák védelmében, mert mint becsületes magyar embert, ezt tartom kötelességemnek, / Nagy lelkesedés fogadta H-.dik János gróf beszédét, ki azután a küldöttség tagjaival még hosszan elbeszélgetett és felszólította őket, hogy panaszaikat továbbra is közöljék vele. /MOT/SzM