Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/2

1931-09-17 [058]

* MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍT^ Kézirat. Ti- z -e v4 n v e,.g L y e d 1 k .k I a d a s t «- 5 Budapest, 1931. szeptember 17. XIII, évfolyam, 210. szám. y va Q H I R E K // C/ —-SZÉKELY FERENC DR. ELOAD.-SA K PÉNZÜGYI KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉRŐL, Nagy' és előkelő közönyég*, jelenlétében tartott ma. este előadást n a Pesti Lloyd E> szinóban S z éke 1 y y Ferenc a Belvárosi takarékpénztár elnöke pénzügyi helyz-'-tünk könszolidáciájának megteremtéséről, Székely-B. :•• %• cFf renc a mai helyzetet megvilágító . érdekes bevezető szavak után a pénzügyi konszolidáció megtermtésére vonatkozólag a következő ióvásiatokat terjesztette elő. Szük­ségesnek tartja 1./ egy 150 millióá belső kölcsön kibocsátását, 2./ a A "emzeti Bank alaptűkéjének 30 millióról 50 millióra való felemelését, 3./ egy pénz­intézeti alap létesítését, a Pénzintézeti Központ k.retébenaz esetleg szaná­lásra szoruló bankok betéteinek visszafizetésére, végül 4./ egy az államban széjjelszert különböző -alapok /árva-alap, biztosítási intézeti és egyéb le­tétek/ Ö3S zpontos i t ás át, egy központi letéthivatalban, amelynek a hivatása az volna, hogy r külföldön elhelyezett értékeinket visszavásárolja, /MOT/O. TÖBBSZAZTAGU KLSGAZDAKÜLDOTTSBG HADIK JANO? GRÓFNÁL. ^téf/txJttuy - Tisztelt Küldöttség! ivz a bizalom, amelynek kifejezést adtak, meg­nyugvást szerez nekem a^tekintetben, hogy eddig mint becsületes magyar ember teljesítettem kötelességemet. Nincs más törekvésem, s az utóbbi időkben egy­általában nem foglalkoztam mással, mint éppen a gazdatársadalom és a kis­exisztenciák megmentésével. Ez a magyar politika. Nem kerestem soha sem a népszerűséget, nem pályáztam tapsokra, hanem becsületesen dolgoztam ennek a széles társadalmi rétegnek érdekében, amelytől én mindont várok, amelytől az ország jövője függ. Mert ha az önálló kisexisztenciák megszűnnek,- mert ha kiforgatják a kisgazdatársadalmat vagyonából, mert ha a kisiparosság vissza­adja iparengedélyeit és munkanélkül marad, akkor ennek az országnak vége» Ezután Hadik János gróf ismert felsőházi beszédére tért vissza és ki­fejtette, hogy Mayer János földmüvelésügyi minisztert, mint privát embert nem akarta megtámadni, vele semmiféle diferenciája soha nem volt, de ami­kor azt látta, hogy a földmüvelésügyi miniszter különféle akciói /traktor­akció, mütrágya-akció, stb./ a kisgazdatársad" lmat ba jbakeverif£ ezt kritika tárgyává tette, mert bár az állam fizette ezeknek a terheknek egy részét, igen sok exisztencie végpusztulásba jutott. A többtermolés jelszavává 1 be­levitték a gazdatársadalmat a műtrágyavásárlásba na élkül, hogy a kisgazdák tudták volna, hogy az ő földjüknek kell-e műtrágya. Ezután kifejtette gróf Hadik János, hogy ismeri a gazdatársadalom összes bajait, ismeri azt a bru­tális eljárást és lelketlens égeü^ amelylyel a pénzintézetek zárgondnokai még azt is elviszik a gazdáktól, amit a törvény tilt. Önök, - mondotta Hadik János .' többek között - bajaiknak csak 50 százalékát tárták fel, mert én még sokkal többet tudnék mondani, mert figyelemmel kisérem ° gazdák nehéz helyzetét, különösen azoknak, a gazdáknak bajait, akik nem könnyelműségből jutottak bajba, hanem önhibájukon kivül, mert a viszonyok változtak. En ezeket a bajokat mind is­merem, nekem nincsenek hatalmi eszközeim, én nem csinálhattam a múltban és nem csinálhatok a jövőben sem mást, minthogy harcolok azokért az elvekért, amelyeket vallok, keményen megmondom véleményemet mindenütt és hangsúlyozom azt, hogy az adóalanyokat mentsék meg, ezeket tegyék adófizetésre képesekké, s ugyanakkor törődjenek a szociális szempontokkal. Ezután még közölte Hadik János gróf mór ismert érveit, hogy miért nem vesz részt a 33-as bizottság tárgyalásain, s végül a következő szavakkal végezte beszédét: "Legyenek meggyőződve arról, hogy akar bókében, akár a leg­nagyobb veszedelemben, én mindig az önálló exisztenciák, a kisgazdatársadalom megmentése mellett fogok lándzsát törni, ezért fogok harcolni, nem törődve azzal, kik állanak velem szemben. Folytatom munkámat a kisgazdák, kisiparo­sok és kisexisztenciák védelmében, mert mint becsületes magyar embert, ezt tartom kötelességemnek, / Nagy lelkesedés fogadta H-.dik János gróf beszédét, ki azután a kül­döttség tagjaival még hosszan elbeszélgetett és felszólította őket, hogy pa­naszaikat továbbra is közöljék vele. /MOT/SzM

Next

/
Thumbnails
Contents