Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/2

1931-09-29 [058]

2. törvényszéki kiadás. Budapest, 1931. szeptember 2S . A KÚRIA lÜKHMHB ELVI DÖNTÉSE EGY BE NEM JÁRT KÖVETELÉS JELZÁLOGBIZTQSITÁSÁNAK VABORIZ ÁL ÁS ÁRóL . A kúria polgári tanácsa Huttás József elnöklete alatt ma tárgyalta azt a keresetet, amelyet Maglstrat Karola Belügyminisztériumi segédtisztviselőno Inditott Panovics Terez ercsii f üldbirtokosnő ellen négyezer pengő jelgálogos követelés/ átértékelése és a valorizált összegnek telekkönyvi Bejegyzése iránt. Az alperes 1Ó18 április P-án megvásárolta özv, Tomasics Ferencné Birtokát nyolcezer kor cnáértj amiből négyezret a szer ződés aláirísa" a lefizetett, mlg a hátramaradó négyezer a megállapodás értelmében az . edó halálakor fizetendő, özv. Tomasics Ferencné a telekkönyvben ie .ejegyzett követelést is -átengedményezte Magist^at Karolának, aki a Aorona romlása után folymatba tette a pert az összeg valorizált értékének j elz álc gbizt ositás a iránt. A törvényszék keresetváltoztatás cimén elutasította a keresetet, A tábla megváltoztatta az lt é letet és kötelezte az. alperest 2321 pengő jelz áiogbiz tos it ás ának tűrésére. Nem kétséges, mondja a távlai indokolás, hogy alperes a vételár esedékességekor átértékelt összegben lesz kct eles azt kifizetni. Keresetváltoztatás esete pedig azért nem forog fenn, mert a per nem követelés-megállapítás , hanem jelzálogos biztosítás iránt folyik. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán került az ügy a kúria elé^anely ez alkalommal először foglalkozott a le nem járt követelés jelzálogblzt ősit ás ának átértékelésével és igy állástalálása elvi döntés jelentősé góvel bir, A kúria elutasította az alpsres felülvizsgálati kérelmét és az indukolástan kimondotta,hogy jelzálogjogot xgyan a törvény szerint nem lehet valorizálni, ez az eset azonban kivétel, amelynél a le nem já járt követelés jelzálogbiztositasát kellett a törvényes rendelkezések helyes alkalmazás ával elrendelni. /MOT/ M, TÍZÉVI PEGYHáZRA EMEBTE FEL A TÁBLA A FELESÉGGYILKOS BüNTETe.SÉT. Kele Kálmán szentmártonkátal gazd lkodé feleségéről, szül. Pintér Juliannáról azt beszélték a faluban, "hegy előszeretettel ellop szomszédaitól egy-egy tyúkot, vagy kacsát, A híresztelés a fülébe ment Kele Kálmánnak, a férljnek Is, aki - jóllehet is z ákos , dolog talán, mmunkakerülc ember volt - mégis sokat adott mint volt katona a -családja becsületére s ezért a hl resztelés mód felett elkeserítette. Felelősségre vonta feleségét, miolcft egy pár pohár bor alakjában tátorságrt ivott magába^ te az asszony, akit viszont az ke a itett el, hogy a család eltartásáról neki kellett gondos kcdnio,"része- „isznénak" nevezte férjét s ebből perpatvar lett. Kele Kálmán elküldte hazulról kisleányát, majd az asszonynak esett, rárohant és a fejszével három hatalmas ütést mért nyakszirjére, ugy, hogy a szerencsétlen Keléné nyomtan meghalt. Kele Kálmánt a pestvidéki törvenyszék házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek 3 enyhítő körülménynek^inette, hogy a vádlott OP vosszakértői vélemény alapján degenerdt es epilepsziában szenved. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság Ötévi fegyházban határozta meg a büntetést. A budapesti tábla Kállay tanácsa az erős felindulást a bűneset gon dosaB mérlegelt körülmenyeiből nem állapította meg és Kele Kálmánt tízévi fegyházbüntetéssel sújtotta. A tábla itélet ellen a főügyész súlyosbitesért a vádlott és védője pedig envhitésért leientettek be semmiség! panaszt. /MOT/KY.