Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/2
1931-09-28 [058]
i\ -i ÍÍ, x !• a o • . II a u u ix x H. n x tt. u •** a » Budapest, 1931. szeptember 28. //^ XIII.. évfolyam, 219. szám*.-' EGYHÁZI 1 KI Ft E % /k világbéke, mint álom és mint valóság — Ravasz László beszélt erről Nyíregyházán, Folyta-tás 2./ - Konkrét eredményekről is be tudunk számolni: a xocarnoi egyezmény, a Kellogg-paktum elképzelhetetlen lett volna 10-15 évvel ezelőtt. Ez azonban még ne tévesszen meg minket.- . y áz egyházak döntő akcióba lépnek. - De néhány.héttel ezelőtt Angliában, Cambridgeben egy értekezleten voltam, amelyet az angol király is melegen üdvözölt, ahol sok törvényhozó volt, s ahol a legsúlyosabb emberek, a lordok házának tagjaimon., dottak ilyen tételeket: a lefegyverzés kérdése a brit. birodalom hecsületügye, ez adott szó szentsége alá tartozik, mert aláirta azt a versailles-i szerződést, amely kijelenti, hogy a. hadseregek, leszerelése kötelességük a nemze- , teknek * Egy másik a következő kérdést vetette fel:- milyen -mértékig köteles Anglia és Franciaország leszerelni?: amilyen mértékig, Ausztriára és Magyarországra rákényszeritettük a leszerelést. Eszakamerika egyházi, kipviselői elmondották, hogy két nagy hatalmat nyernek meg a leszerelés ügyének, az asszonyokat és a gyermekeket. A gyermekek mostimár évenkint rendszeresen, ünne pélyes fogadást tesznek odaát, hogy az amerikai zászlót ugy fögják sz olgálni, hogy a világbéke ügyének használjanak vele. Emellett van a sajté Önzetlen, része és emellett vannak tehát az egyházak is»:. j .' -..Meg lehet, tehát állapitani,- hogy ebben a mi korunkban különösképpen előrehaladt; alkalmas időt tálált'a világbéke gondolata. És a leszerelés, a ,világbéke; aa világszolldaritás .nagy • keresztyén. gondolat is, .... amelyet Krisztus Urunk főpapi imádságával együtt anny'lszor mondunk és szivün' szerint át érzünk: : "Hogy. mindnyájan egyek legyetek!'" ~' Pacifista imperializmus? . • ' - De... - folytatja Ravasz püspök - de mindenekelőtt kíváncsiak vagyunk ennek a mozgalomnak az őszinteségére. Feltűnő nékünk az, ... hogy azok a nemzetek, "melyek a versatLlesi békében torkig jóllaktak, különösképpen pacifisták és szeretnénk tudni, hogy milyen áldozatot hajlandók hozni az igazi békéért!? /Helyeslő felkiáltások./ Mert ha ez a mozg" lom arra van berendezve, hangsúlyozza ;kvmz László, hogy a gyengébb" országok legázolásának eredményeit ilyen módon biztosítsák, akkor ez a mozgalom egy nagy ós szent gondolat prcjjtituálása volna, amelyhez m p gyar ember a lelkét, a hitét oda nem adhat ja./Viharos taps./ - -. másik kötelesség: figyelmeztetni a világot, hogy ez az akció ne maradjon csupán a felszxnen. Mert megtörténhetik, hogy a háborút csakugyan limitálják, vagy kiküszöbölik, - de vájjon kiküszöböllk-e ezzel a gaz das ági háborút, amely egész nemzeteket tud éhhalálra, koldusrongyokra Ítélni?! Vigyázni kell, meg ne csaljon minket szép szavak zenéje/amikor az élet tragikus mélységeit keressük. Világbéke és nemzeti gondolat. -Meg kell állapítani, hogy r világbéke gondolatáért csak ugy lehet lelkesednünk, ha az nem áll szemben a nemzet eszméjével, /Hosszantartó éljenzés és taps./ Egy olyan világbékét, amely a nemzeti egyéniséget, a nemzet jellemét próbálja széttörni és feláldozni, ilyen világbékét- igáz lélek nem kívánhat, mert ez az emberi lélek megcsorbítása. A 'nemzethez._ vádló tartozás nagy élettörvény, sors és kiváltság, ut és belső f ormr, az élet pa") rancsoló katgóriája. iáit"lánasSágban "gyümölcs" nincsen, hanem van barack, j szilva, szőlő, "gyümölcs"-csel senki jóllakni nem tud. Az "ember" általános \i fogalom, az vagy férfi, vagy nő, fehér vagy fekete, külön magyar és külön német, aki egy nyelvet beszél, egy kultúrának részese, egy múltnak örököse, egy nagy érdek- és lelkiszövetség tagja, azzal áll és azz^l esik. - Rá kell jönnünk "rr" a nagy és mély igazságra, hogy a háború tulajdonképpen a bünbeésett ember természetének következménye, /Folyt.köv./
