Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/1
1931-09-07 [057]
Ú AZ ÍGYVÉDEK EISKOLC-LILEAFt'REDI ORSZÁGOS GYŰLÉSE. Az ügyvédek országos miskolc-lillafüredi nagygyűlése iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg nemcsak a jogászközvélemény, hanem az egész ország előtt, ••'?<•» A kongresszus vasárnapi megnyitása után a megalakult négy bizottság nyomban hozzáfogott a tanácskozásokhoz, hz első bizottság az ügyvéd-problémákkal és ennek, leértében az ügyvédi hivatás védelme, az ügyvédi hivatás korszerű gyakorlásának kérdése, az ügyvédség térvesztése és ennek orvosszerei és az ügyvédség gazdasági szervezkedésének kérdéseivel foglalkozott. A második bizottság a jogalkotási problémákat tárgyába és ennek" kapcsán a jogszabályok terén mutatkozé tultengéseket vitatta meg és errenézve készített reformjavaslatokat. A harmadik bizottság a hitelezők védelmére vonatkozó kérdések/el és a negyedik a most annyira aktuális valutáris kérdéseket tárgyalta meg. A dr. D é s i Géza elnöklete alatt működő ilsö bizottságban, amely az ügyvédi problémáikkal foglalkozott ós amely bizottság az ügyvédek erkölcsi és exisztenciális kérdéseit tárgyalta, igen heves viták keletkeztek. Dr. Konkoly Elemér előadó, az ügyvéd előzetes letartóztatásának megakadályozására és az ügyvéd hivatásának védelmére terjesztett elő indítványokat, "melyeket a bizottság Széli Gyula a szegedi ügyvédi kamara elnökének, Petré Kálmán és többek hozzászólása után elfogadott, Dr, dobordoi Bánlaky Zoltán előadó ismertette ezután az ügyvédség térvesztése és annak orvosszerei vonatkozó javaslatait. Elénk felkiáltások közben állapította meg, hogy az ügyvédi munka terén erős csökkenés, tapasztalható és ezért n zt indítványozta, hogy'az ügyvédi kamarák érdekképviseletekké alakuljanak át. Ezután dr. B 1 aun e r a budapesti ügyvédi kamara főtitkára, - községi jegyzői magvánmunka elleni ré-gi ügyvédi küzdelmet hangoztatta és azt fejtette ki, hogy a községi jogtanácsos intézmény megszervezése az állam különösebb megterhelése nélkül az ügyvédség decentralizációjának egyik leghatékonyabb eszköze. Dr. Szőke Sándor indítványozta ezután, hogy az ügyvédek felügyeleti hatósága ne miniszteriális emberekből, hanem kombattáns ügyvédekből alakíttassák meg. Az indítvánnyal kap csolatban dr, W e k e r d y Géza terjesztett elő olyan határozati javaslatot, hogy mondja ki határozatilag n kongresszus éé a Z t illetékes helyen hozzák tudomásra, hogy ezentúl a. felügyeleti hatóságok az ügyvédség ellen intézett támadásokat verjék vissza és hatályosabb védelemben részesítsék ezentúl az ügyvédi kart, E határozati javaslat megtétele után igen c ős és éles kifakadások hangzottak el* .. Dr, H a j d u Béla és dr. K u t h y felszólalási után dr, F o r g á c h Dezső és dr. Vészi Mátyás sajt 'bizottság megszervezését indítványozták és Vészi különösen azt hangoztatta, hogy az ügyvédi hivatásttelsősorban magának az ügyvédnek kell védeni maga epikus működésével, de ke IP hogy az ügyvédség egyeteme is megtegye a kötelességét. Dr. S z a 1 a y Zoltán a középfokú pénzügyi igazgatás és bíráskodás életbeléptetését sürgősen meg. valósitanáénak tartja. Dr. V á 1 y 1 azt indítványozta, hogy a rendőrség tisztjeit ezentúl csak olyan egyénekből válasszák kl, -kiknek ügyvédi fogalmazási diplomájuk van, mert az oda kerülő ügyek magasabb jurisdikciót igényelnek. Ebben a bizottságban többek közt még azt is ital!tványózták, hogy a köisógl jegyzői állást is ügyvédi diplomához kössék, továbbá azt is, hogy azok a volt aktív biráik és ügyészek, akik magas nyugdijat élveznek, "z ügyvédi gyakorlatuk tartamára ne kapják meg: a nyugdijukat, mert most, különösen a vidéki ügyvédeknek nagyon erős konkurrenctát 'csinálnak, A joga lkot ári kérdésekkel foglalkozó bizottságban dr. K r a m e r Emili elnökölt és itt először dr. B a 1 1 a Ignác terjesztett elő határozati javaslatot, amelyhez E edvigy Gábor, dr, vitéz Pétery Aladár, «ki az állami privilégiumok leépítését mondotta szükségesnek, szóltak hozzá. nRS7Ífin<WFVfiTAB
