Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/1
1931-09-04 [057]
. l^GYAR CKSZi.GCS TULCSITO 2, törvényszéki kiadás- //o Budapest, 1931. szeptember 4. BOBrGDALMkS PERESKEDÉS A gÖVÁROS EGYIK HERHAZ.-.-.*JC ÉPÍTKEZÉSE KÖRÜL. Herczeg Ernő épxtésl vállalkozó annakidején pályázat utján megkapta a székesfőváros egyik bérpalotájának építkezését. A munkálatok meg is indultak, azonban nem jutottak tovább, mert a székesfőváros megvonta Herczegéktő.L a megbízatást' txz építkezést röviddel később Littke Kázmér kapta meg és az is fejezte be. Herczeg Ernő jogtalannak találta az építkezési meghizatás visszavonását és kártérítési perrel támadta meg Budapest Székesfővárost azzal az indokolással, hogy súlyos anyagi és erkölcsi kára szármafeott a vállalatnak a székesfőváros magatartásából, 3o,ooo pengő erkölcsi kártérítést tartozik a főváros fizetni, ezen felül elvont haszon eimér is bizonyos százalék jár a munka értéke után. A kereset szerint a székesfőváros elzárta az építési vállalkozót a fővárosi közmunkákból, ami csak fokozta az erkölcsi és anyagi kár mértékét. A kir , törvényszék többizben tárgyalta már az építkezési pert. A székesfőváros válasziratában azzal védekezett, hogy a vállalkozó rászolgált a munka megvonásra, mert az építési szabály ellenére kinuzták az erősito vasakat a már épülőfélben levő falakból, ami gyöngítette a stabilitást . * ... w * A felperes vállalkozó cég viszont azt hangoztassa az alperesi érvelésre, hogy bár megtörtént a vasak kihúzása, ilyen súlyos következményekkel ez nem járhatott, mert a székesfőváros által megbizott munka ellenőr 70 köteles lett volna az ép Ítél. naplóba hejegyezni a tapasztalt sznl lytalanságot és f el szólít ani^E hiba kijavítására és csak akkor é e-t volna jogos a munka azonnali megvonása,ha a vállalkozó a figyelmeztetés ellenére sem korrigálta volna a hibát, k felperesi előadás még arra is hivatkozott, hogy az egyik munkás bosszúból, mert nam kapott magasabb bért, azzal akart kellemetlenk- dni munkaadójának hogy az erősito vasakat Kiszedi, ami egyébként érték szempontjából számításba sem jöhet és az építkezés erősségét sem befolyásolja olyan mértekig, hogy annak ilyen messz irc kiható következményei lehetnének. . Kihallgattak a tárgyalások során egy munkást, aki azt vallotta, hogf) e.gylk társa olyan kijelentést tett, hogy "beteszi ennek a zsidó n ak az ajtót" . E^zel a kijelentéssel a tanú szerint a munkás ar.ea célzott, hogy kiszedi az erősito vasakat az épülőiélben lévŐ ha zból „ A törvényszék most tartott ujabb tárgyalást az ügyben és az összes iratokat szakértőnek adta át azzal a megbízatással, hogy - I a szakértő terjesszen be véleményt a törvényszék elé arra vonatkozó_ \ lag, hogy milyen szerepe volt a kihúzott erősito vasaknak az épület" konstrukciójában és aebé 1 , kogy azokat egy munkás kihúzta, milyen következmény/ói* keletkezhettek. A szakértői vélemény beérkezte után a törvónyszek már Ítéletet is hoz. /MOT/SY, PISZIOS LKJYEKNEK NEVEZTE A CSENDŐRÖKET. 1929. nove,ber 10-án Jászladé nyban nagyvásár volt és K^lonits Pál jászberényi h ntesmester pecsenyét árult a piacon. A z egyik vásáros -o fillérért kolbászt vett Xolonitstó^ és egy pengővel fizetett. Amikor visszakérte a még visszajáró nyolcvan fillért, Kolonits vonakodott a visszafizetéstől, amiből uarázs veszekedés keletkezett, ugy, hogy cs .dőrők jöttek a helyszínre és azok léptek közbe, hogy a vásáros - .apja pénzét. K lonitö felbőszült a csendőrök beavatkozása, miatt, e adirat szerint ékte len ki abálásba kezdett, azt mondta, hogy a^csendőrók barmolc és piszkos legyek, de maid lesz egyszer megint mas idő is, amikor a vei.; sze rabon fellépő csendőrök fejét ugy fogja hátracsavarni, ahogy a.zt vala.mikor tették. A csendőrök végül is be'oisérték az izgága pecss enye árust a csendőrségre és megindult ellene az oljaras államellenes v»6tség ős felhatalmazásra üldözendő becsületsértés vétsége miatt, A bünt etŐ törvény széken Kovács Miklós dr. törvényszéki birő elnöklés. ve 1 ma tárgyalták K n louits P^l ügyét. /F lyt. Köv./SY, nBe ,,_„ -i
