Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/1

1931-09-10 [057]

Kézirat, . ,g'j Tanácsülés 2 oldal; Budapest, 1931. szeptember 10. ) "Js* /& tanácsülés folytatása./ P c y o r Károly r

zt kivánta, hogy a dcficltot ne olyan meg- .' takarításokkal igyekezzenek eltüntetni, amelyek a munk a alkainak rovására mennek) hahóm inkább arra törokodjonek, hol lőhet ujabb nunk a a lka Ina ka t teremteni,. Felfogása szerint Magyarországon a gazdasági holyzet nogjavitására. törekvő minden eddigi vállalkozás naiv ós hiábavaló, amig nem történik politikai és gazdasági rendszerváltozás, A gazdasági pangás egyik legfőbb, oka, hogy a környező piacokat elvesztettük, másrész/t pedig az fors zágne.ft tul nagy adminisztrációs kerotot koll ellátnia/Kifogásolta beszédében a főváros kiadásait és improduktívnak minősítette a kegyúri terheket ós a sport irányában megnyilvánult támogatást, üzzal fejezte be felszólalását, hogy kérte a székesfőváros vezetőségét, tekintsen el a munkabérek mérséklésétől^ mert azok a.ieugyis igen ala.ősonyaki B ü c h 1 o r József szintén a kiadásokatibirálta, Sürgette a kórházápolási dijak ügyének mielőbbi rendeződét, mert ezek a.hátralékok befolyásolják lényogoson a városi gazdaság egyensúlyáti Csatlakozott Pcyor javaslatához és azt 'kivánta ő is, hogy a munkabéreket nem szállits ók le ^e..< '¥d:-f'.".' , ,..... * % 'oe^ ''yf.jt ":. •• m.'-á« Drj W o 1 f f f Károly pár^n novében bejelentette, hegy mindaddig

? amig -a kiküldött bizottságok jelentéseiket és javaslataikat a tanács elé. nem terjesztik., addig a. polgármesteri jelentéssel érdemben nem kivan foglalkozni, Fricdrioh István kijelentette, hogy a polgármesteri expozét magáévá tette volna, ha nem lett volna benne szó a közüzemi'dijak emeléséről. Szerinte az' előállott dcfioiit miatt a többségi pártok is fololős-. seggel tartoznak, a deficit egyik oka e pártok politikája, Ugyanis a többségi pártok igen sok eme erüket helyezték el az üzemeknél és elv volt az, hogy ezeknek jelentős dotációt adjanak, További oka a. deficitnek az államnak a. fővárossal szerében fennálló tartozása. Legelső teendőnek azt tartja., hogy a takarékosság utján hozzák rendbe a főváros.mérlegét. A munkabérek csökkentését ellenzi, mert ózok a 1 ^alacsonyabb nivón állanak a megélhetési index figyolcmbcvételévol. Azért sem szabad csökkenteni a munkabérokot, mert együtt járna a munkateljesítmény nagymérvű csökkenésével, B ű c h 1 o r Józsof ujabb felszólalásában azt fejtogetto, hogy az erős vezetés hiánya és a kormánnyal szemben való teljes bohódolás okozta, a. főváros kiadásainak mog duzzad ás át , Rámutat,hogy a'legutóbbi évek alatt i\ ÓXÍ:* 56,06?.000 pongő lott volna az az összeg, amit megtakaríthattak volna más politika mellett a főváros számára, Fölsorolja, hogy a Károlyi palota 5 millióba került, a tétényi sertéshizlaló megszerzése 1-4 millióba, 4 Vás árpónztár szanálására elköltöttek 16 milliót, az abonyi borgazdaságra 4 és félmilliót, a Községi Takarékra 3,6 milliót, templomépítésekre 14 és félmilliót, felekezeteknek 1,750,000 pengőt, a Wonckhoim palotára 600.000 pengőt, * rendőrségi hozzájárulás 6,000,000 pengő, behajthatatlan követelések 14,500,000 pengő, a Széchenyi fürdő ráfizetése 500.000 pengő stb

r A legutolsó tiz esztendő a városházán nemcsak politikai szempontból volt ezek miatt a legszomorúbb korszak, hanem a gazdálkodás tekintetében is. Az autonómia megőrzésével ezek a. bajok nem szakadtak volna a fővárosra, Ezzel a folsz ólalással a tanácskozás véget is ért és az elnöklő főpolgármester bejelentette, hogy a tanácsot legközelebb a két ? szanálási bizottság jelentéséneke beérkezése után fogja összehívni, /MOT/H,:!.