Magyar Országos Tudósító, 1931. szeptember/1

1931-09-09 [057]

'p Budapest, 1931. szeptember 9. _ , XIII. évfolyam 203 .szám, 9 SZERDÁN DÉLUTÁN FEL OT CKAKCk ELUTAZOTT XIII.ALFONZ SPANYOL EX KIRÁLY. XIII. Alfonz spenyol et király háromnegyed egy órakor érk-zett JJ'.Y vissza a Lunapalotába a temetésről éj azonnal 1 kosztályába ment, hol fél 3 óráig tartózkodott. Ezután M i r a n d a herceg kíséretében a Lunapalota nyilvános éttermébe ment, hol unokatestvérei Z é m o e s k 1 gróf ós felesége társaság áb$ n megebédelt. Ebéd utén oévid időre újra visszavonult, majd 3 óra után egy pár perccel a szálló előtt várakozó főh-rcegi autóba szállt ós bucsulátogatásra F r i g y e s főherceg palotájába ment. k palotából negyed 5 óra tájban a főhercegi celláddal három autóban a Iv le ti-pá lysudvarra indultak el, A pályaudvar bej ára társi Komonnay Dezső állomásfőnök ás T o i f e 1 István rehdőrfofelügyelő a pályaudvari kirendeltség vezetője fogadfák őket. &zutá# a királyi váróterembe men^sk, hol De V i s n n e francia követ és titkára várták a királyt, ki rövid Ideig elbeszélgetett és elbúcsúzott •: követtől. Ugyancsak itt üdvözölte S a m a r j a y Lajos a MAV elnökig-°zgat ója Alfonz királyt, ki -zután kimértével a berlini gyorsvonat else vagonjához ment, hol részére külön fülke volt fenntartva. A pályaudvar közönsége, ahol király végigvonult, kalaplevéve állt sorfala t

4 A vonat indulásáig r vagon előtt t-rtózkodott a király éj elbes zúgatott ki méretével. Az indu? lás percében a főherc-.gi c-'láa tagjaitól a király csókkal búcsúzott, majd fülkéjébe 4.zállt, s a vonatablakból mégegyszer láthatólag elérzékenyülve bucsut In* tett. rokona inak . /.MOT/Vr, ' ZU: ÍJGYVA^KONGRESSZÜS. EGY JOGNeLKÜLI C»3Z«G JOGA elmén tartotta dr. M e z e y í.-tgán budapqsti ügy véd a miskolci'ügyvédkongres>zus záróülésének egyik kiemelkedő előadását, melyben 3zovjetoroszország magánjogi rendszerét ismertette. Előadásában rámutatott arra hogy, a háború utáni, magánjogi törvényalkotásoknál mindenütt előtérbe lép az állami öncélúság és rz állampolgárnak egyeráshoz való jogviszonyainak szabályézásánél a f -lek 3zabád rendelkezésének caak ott nyújt lehetőséget, ahol a mindenem tó állam érdéke ezt megengedi.. Ezen t.• ndenciák c

z utolsó 15 év magyar jogalkotásában is megnyilvánulnak és a tradíciókhoz hü magyar jogáazság hiába harcol ellenük. A legjellemzőbben nyilvánulnak, meg mine-zek az uj, ? magánjog és polgári perjog történelmi fejlődésével szemben álló tendenciák, Szovjet-Oroszország magrpjogi és po lg ár jogi rendszerében. A magyar jegászs agyiak már csak azért is érdemes megismerkedni Szov je t-Ore zors zág jogával, eert jelentős fegyver lesz a kékben, ha s szovjetjog ismerete mellett, a magyar ügyvédség a mindinkább feltörekvő m

r

gánjogi törvenygyártásokU"1 szemben reámutathat arra, hegy azok mtr jfcyen példa után indulnak és hogy ' zok milyen társadalmi és politikai elnyomás -Ezután behatóan ismertette az előadó az 1923. jan, 1, n* pj án életbeléptetett orosz polgári törvénykönyvet. Ismertette továbbá a Szovjet k reskedelril és váltójogét, a munkaügyi bíráskodást, a birói alkotmány alapvonásait, az orosz ügyvédség helvzetét. A mindvégig érdeke* előadást azzal a megáll°ri4á -saal íejezte be, hogy Szovjet-Qroország magánjoga valószínűleg megfelel annak a közjogi és szőni álir. •alakulatnak, mely r'-zére készült. Nem illeszthető azonban be a. magántu ajdon szentségén fel'pített, tört'neImi alkotmánnyal biró európai államok jogrendszerébe még °kkor sem, h° ~z ugyn-V

1- 2ett magasabb áll-mi 'rdekre való hivatkozással is próbálkoznak a most lsm-rt^teté törvények "gyíkét vagy m'jikát a kódexekbe becsempészni, /MOT/O. '4 kZ IGAZSÁGÜGYI SEGÉDHIVATALI TISZTVISELŐK ORSZÁGOS EGYESI LE TsddEK vidéki csoT\ portjai a ti zt viselők, és nyugdijatok il i-tményének csökkentése ügyében Budapes'.y- ten Lény* y-ut 7- I, e», 19 jzámu központi helyiségében üléo b tartanak. /MOT/B.