Magyar Országos Tudósító, 1931. június/3
1931-06-22 [056]
FELMENTETTÉK TAMÁS ALADÁR IROT, A SZ*Z SZÁZALÉK SZERKESZTŐJÉT AZ ELLENE INDULT IZGATÁSI PERBEN. A királyi ügyészség sajtó utján elkövetett Izgatás büntette miatt vádat emelt Tamás Aladár iró ellen, aki az általa szerkesztett"loo %- , CÍE'Í folyóirat egyik sz ámában "Munkás kultur egyesül etek fordulópontén" továbbá "Londoni flotta-konferencia" cimek alatt cikkeket irt, amelyekben az ügyészség izgató tendenciát látott. HarasztiSÉjwÜoV újságíró ugyanebben a számban szintén cikket irt Tiszay Andor, az Operaház segédrendezője pedig a kinai forradalomról irt, illetve lefordított verset közölte le ugyanebben a számban és velük szemben Is megindult a bűnvádi eljárás a cikk, Illetve a vers tartalma, miatt. A Schadl tanács most tárgyalta aa izgatusi ügyet. Mind a három vádlott tagadta azt, hogy a cikkek Izgató tártaimnak. Tamás Aladár védekezésében azt adta elő, hog-r a cikkében kizárólag munká3 kulturegyer;ületek belső életivel foglalkozott, míg a másik cikk csupán azt állapította mojg, hogy a flotta-konferencián a leszerelés hely ett az im neriálista hatalmak további fegyverkezéséről tárgyaltak. Temesváry ügyészségi alelnök fenntartotta a vádat, Tamá% Áladé védője Szőnyi László dr. fölmentő Ítéletet kért, mert raézete szerint az inkriminált cikkekben nincsen izgató tendencia, amelyek miatt indokolt lenne a büntetés kiszabása. Mellék}: Kornél dr. és Molnár Renó dr. ügyvédek hasonlóképpen felmentést indítványoztak, mire a bíróság Tamás Alsdárt és Haraszti Sándort bűncselekmény hl-anyában felmentette az ellenük em elt vád alól, Tiszay Andort azonban izgatásért 5o pengő pénzbüntetésre Ítélte. Aa ügyész a felmentések miatt Tiszay Andor az elitéltetés ellen Jelentett be felebbezést, /MOT/SY. •- — A MŰSZAKI ÉS ÉPÍTÉSI VÁLLALAT BŰNÜGYE A TOR VÉNYSZÉK ELŐTT. Érdekes bűnügyet tárgyalt ma a büntetőtörvényszék Flórián-tanácsa. A királyi ügyészség csalás büntette cimén emelt vádat Dezséry Bachó Zoltán vállalati igazgató, Klebelsberg Jenő gróf magántisztviselő, Lay kavf Lajos igazgató, Juhász ü yula tisztviselő , Komáromi József épitő mester, Hollós Pál építőmester ellen, A nyomozás adatai szerint Hollós Pál 1927-ben Műszaki és Építési Vállalat néven tőke nélkül vállalatot alapított, amelynek célja építkezések vállalása és épitkdz ési köl Csönök szerzése lett volna. Minthogy pénz nem állott Hollósék rendelkezésére, a szokásos módcn egész sereg óvadékos alkalmazottat vett föl s mikor az anyagi összeomlás és az ezzel járó bűnvádi következmények miatt szökni kényszerült, Hollók a vállalatot Bachó Zoltánnak, Klebelsberg Jenőnek, Laykauf Lajosnak és Juhász Gyulának adta át. Az uj tulajdonosok maguk mellé vették Komáromi Józsefet, a cég egyik alkalmazottját is társként és Hollós módszerét köve tv e, aránylag magas óvadé kok mellett,egész csomó embert vettek föl tisztviselői ós altiszti mi n őségben. A válla Ikoz'-k az első perctől kezdve alkalmazottaik óvadékából vitték az üzemet, közben családi házak felépítését is vállalták, építkezési kölcsönök szerzésére előlegeket vettek föl, vidéki utazások cimén autót béreltek, Írógépeket vásároltak, de vagy nem fizettek vagy a tulajdonjog fenntartásával vásárolt árut elidegenítették Bachó Zoltán ezenkívül - az ügyészi vád szerint - váltóhamisítást is elkövetett és végül a cég uj tulajdonosai sem taáták elkerülni a következményeket: egyre gyűltek ellenük a feljelentések és sorozatos csalások cimén indult meg ellenük a bűnvádi eljárás. A büntetőtörvénye zék Flórián-tan ács a több napja tárgyal jr már ezt a bűnügyet és a vádlottak kthallgatásuk során valamennyien azzal védekeztek, hogy a gazdasági válság áldozatai, de egyébként is az óvadékos alkalmazottak, akik e perben mint sértettek szerepelnek, t ! éták, hogy pénzüket a vállalatba fogjak fektetni a ehhez néma bele egyezéssel hozzá is járultak, /folyt.köv,/M.
