Magyar Országos Tudósító, 1931. június/3
1931-06-27 [056]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Kilencedik kiadás, . _ A UO Budapest, 1931. junius 27. X 'Js XIII. évfolyam, 143, szám.FŐVÁROS A FŐPOLGÁRMESTER ÜDVÖZLŐ BESZÉDE A ROTARYANUSOKHOZ. A bécsi Rotoryanua Világkongresszus mintegy hatszáz résztvevője Budapestre érkezett. Tiszteletükre a magyar Rotaryanusok szombaton délben a városligeti Gundel-étteremben ebédet adtak, amelyen a székesfőváros nevében dr.R i p k a *erenc főpolgármester p következő üdvözlő beszédet tartotta: - A magyar főváros nevében üdvözlöm a világ kultur/á^ának képviselőit, tóért n városok fejlődése a kultúrából fakad és a városok fejlődése hozza létre a kultúrát. Az emberiség kultúrájának tÖi*t-éjX0rtében nagy-jelentőségű az a föld, melyre megérkeznek. Ez az ország ezer esztendőn keresztül az európai kultúra keleti határállomása volt. A határállomásból védőbástya lett, mikor ~ forrongó Kelet felől veazedeLem fenyegette A* európai kultúrát. És ^mig Nyugaton városok es kolostorok falai között r keresztény és antik műveltség első virágait ápolták, itt a rmgyurotc vére hullott,hogy Kelet pusztító hadai el ne tiporják a Nyugaton keletkező emberi művelődést. Ee s magyar neme e- - katonája volt az emberiség kultúrájának, hanem tanítványa is. Minden nagy európai kulturroozgcloia nyitott kapukat talált itt és azok n gondolatok ós "zok a lelkesedések, melyek I*yugateuK*óp>* népeit áthatották, itt is megértőkre találtak. Sokszor cs"k védett várak és városok fal"! között, p-mig odakint véres harcok dúltak. Szerencsésebb korszakokban kiváló királyok udvaraiban. Itt, ez a Budapest márvány palotáktól ragyogott Nagy Lajos, 4sigffiond és Hunyadi Mátyás király Idejében, Aztán a márvány palotákba török katonák kötötték lovaikat és ut°bb az elszegényedett utódok kunyhókat raktak össze a márványoszlopok és szobrok töredékeiből. A történelem rrra t n nit, hogy a magyar nemzetnek ezen a földön hivatása van ás azért nem volt szabad elpusztulnia olyan válságok viharaiban, amelyek más nagyobb népeket is elsodortak a történelem 8zlnp^dó.x»^l.Volt Idő, hogy saámban annyira megfogyott, hogy idegenből kellett lakosságot idetel-piteni .Ezekkel a bevándorlókkal szemben sohoeem erőszakoskodott a magyar. Évszázadokon keresztül megőrizhették nyelvüket és szokása ikat. A felvidék tótjai ezer esztendőn keresztül éltek a magyarokkal együtt é3 ezer éti alatt megmaradhattak tótoknak. Erdély szász telepesei oly'n kiváltságokat kaptak, melyek független életet biztosítottak nekik, A románok,akik a XIV.század őta kezdtek Erdélybe bevándorolni, első nyomtatott román nyelvű könyvüket Rákóczi fejedelemtől kapták,Erdély magyar fejedelmétől.Mennyire kímélte más nemzetbeli honfitársait a magyar, mutatja, hogy itt Budapest közvetlen köaelében sváb falvak vannak, melyekben évszázadokig megőrizhették a lakók német anyanyelvüket, A magyar nemzet ezer éves története nagy válságok sora volt. Keletről a. pusztulás, Nyugatról az elnyomás fenyegette. De mindeniknek ellen tudott állni és e küzdelmekben Európa rokonszenve kísérte, mert a Nyug«t érezte, hogy érte harcol a magyar. Ezután a szép és nagy történelem után minden logika és minden igazság nélkül egyszerre ellenonk fordult a népek törvényszéke és egy semmi által meg: nem okolt Ítéletben szétszaggatta ezt e. nemzetet, mely Európa háláját megérdemelte. Nemí S f ó f zinnip 8Y^ r területeket tépett el a nemzet testéből, hanem idegen fenn* hatóság alá sorolta azokat a nemzetiségeket,amelyeknek évszázadok óta sohar sem volt okuk arra • panaszra, hogy idegennek tekintik őket ezen a földön. sa* vagyonukért és ősi nemzeti sajátságaikért kell küzdenlöb azon a földön, íüfHfí álIAt6la J3 felszabadítottak. A mi Budapestünket húszmillió magyar ^Itut^L^ír JÜS ? kes fSere, a világ egyik legszebb városévá, hogy nemzetikultúrájának bizonysága legyen és megmutassa vele,mennyire európaivá lett a magyar.Ea ez a főváros ma csak nyolcmillió magyarnak fővárosa lett Ez neaig nemcsak a mi szerencsétlenségünk. varosa Aeu,Ji2 pe /folyt, köv./
