Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2

1931-06-15 [055]

POLITIKA /PETROVÁCZ GYULA ÉS BÜDAT DEZSŐ PR-OGRAMBESZEDE , Folytatás 1./ Petrovécz Gyula programbeszéde további során a falu és a város közötti összhang megerősítését 3ürgette, elsősorban a falu terményeinek városi értékesítése terén. Megemlítette ezután, hogy Budapest talán az egyetlen város az egésZ világon, amely kulturális 3zükaégletelt teljesen önmagár»utaltan, a sajátjából fedezi, holott a vidéki "nagyobb városok jelentékeny kulturálisj anyagi vonatkozású segítséget élveznek a kinostágtól. Egyenlő elbánást sürget ebben a tekintetben is, de azzal a kikötés.ael,hogy Budapest iskoláinak vezetésébe az állam ezentúl se szólhasson bele. A Kersaztény Gazdaaágl és Szociális Pártnak az iskolapolitika szempontjából rendkívül egyszerű a programja: százszázalékosan hazafias és kerooztény alapú oktatást kivan az egész vonalon. Ebből jottányit sem enged, s az iskolaszékeket, amelyek bizonyos fokig ellene szegültek ennek a generális elVnek, inkább f elo3zlattatta! /Nagy taps./ A párt nem hagyja magát ugratni: Igenis, kormánytámogató párt kivan lenni a jövőben is, mert a keresztény tömegeknek ez az érdeke. Rassayék alig várják, hogy ebből kiugrassanak bennünket - mondotta Petrovácz Gyula - mert a kormányban Így Ern3zt Sándor helyét ők foglalhatnék el, ami egyértelmű lenne a kormányzati politika balfelé tolódásával. Ezt - éppen a keresztény tömegek érdekében - aoha sem engedhetjük mogl /Hosszantartó éljenzés./ Ebben az esetben a városházán is végeszakadna a keresztény politikának. A párt bizonyos mértékig szabadkezet tart fenn magának, szükség esetén él a kritika jogával,mert nem személyeket, de elveket támogat, s ezekhez a nagy elvskhez tűrhetetlenül ragaszkodik. A mostani választáson fellépő kis frakciók csak a keresztény politikát gyöngítik é3 rugójuk, csaknem kivétel nélkül - a túlfűtött személyi ambíciók. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után B u d a y Dezső mondotta el programját, aki a válasaióközönség további meleg szeretetébe ajánlotta Petroycz Gyulát, aki - úgymond - a feloszlatott parlamentnek egyik legértékesebb, legagiliaabb és legönzetlenebb tagja volt. /Éljenzés./ Gazdasági kérdésekről beszél és arra hivja fel a figyelmet, hogy nem 3zabád megengedni azt, hogy az egyik oldalon nagy vagyonok halmozódjanak fel, a másik oldalon pedig egyre jobban terjedjen a nincstelenség, a teljes elszegényedés. Nem szabad abból megmásíthatatlan törvényt csinálni, hogy aki ebben az országban koldusnak született, az okvetlenül koldusként is haljon meg. A gazdatársadalomnak okvetlenül segítségére kell sietnie a kormányzatnak, mert a magyar gazda ma olyan feltételek között termel, hogy munkájából megélni nem tud. Ebben óriási veszedelem rejlik és csak annyit jelenthet ki, hogy a jó Isten mentse meg ezt az országot egy parasztforradalomtól! A kormány előbb Intervenciós vásárlásokkal akart segíteni a gazda kon, majd a boletta-megcldáshoz nyúlt, de - nézete szerint - ez sem vezetett kellő eredményre. A problémán egyedül raktárházak létesítésével, egész raktárhálózat kiépítésével lehetne segíteni, sőt végső e3etben attól sem szabad visszariadni, hogy a gabonát, a kenyeret a kincstér monopolizálja. A. borkereskedelem terén kl kell küszöbölni a közvetitőkereskedelmet. Mindennél fontosabb, hogy a tőke teljesítse a hazával és a nemzettel szemben fennálló kötslezettaégét. A bankok szinte teljesen megszüntették a hitelüzletet, holott a belföldi tőke kellő számbavételével, a józan hitelezés megindításával, külföldi kölcsön keresése nélkül is segíteni lehetne a fenyegető bajokon. A Székesfővárosi Községi Takarékpénztár mintájára az ogéoz országban köz3égi takarékpénztárakat kell felállítani, mert ez jótékony é3 nivelláló hatással lenne az egész gazdasági életre. A párt támogaA tására hivta fel a választóközönséget. y A népes választói gyűlésen még több lelkes beszéd hangzott el, Umajd a naggyülést az elnöklő Paulheim Ferenc törvényhatósági bizott' sági tag rekesztette be. A résztvevők ezután a kör helyiségében társasvacsorára ültek össze, amelyen számos felköszöntő hangzott el. /MOT/Ky.