Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2

1931-06-11 [055]

—ELFOGULTSÁGI KIFOGÁS A BÜNTETŐ JÁR/S BÍRÓSÁG ALELNÖKE ELLEN. Csilléry Kálmán dr,,' a büntető járásbíróság alelnöke mára tűzte ld an nak a rágalmazási pernek a tárgyalását, am-ly Nyáry Albert báró ós Miklóssy Ferdinánd kereskedő feljelentésére indult Báláss György báró ny,, táborszernagy ellen, aki a belügyminisztériumhoz egy beadványt intézett és ebben - a panasz szerint - sértő módon foglalkozott Nyáry Albert báró és Miklóssy személyével, illetve a ténykedéseikkel. A táp* gyalás megkezdése előtt Csilléry Kálmán dr. a tárgyaló teremben egybegyűlt felek előtt kijei aite tte, hegy elfogultsági kifogás érkezett ellene a kir, törvényszékhez Nyáry Báró és Miklóssy részéről, akik panasz iratukban azt sérelmezték, hogy azon a tárgyalásain, amelyen legutóbb Balázs báró panaszára Miklóssy Ferdinánd ügyével foglalkoztak, akit a járásbíróság 14 napi fogházbüntetésre itólt, - az*:" • ^alelnök nem védte meg őket a Balázs G,yörgy báré rószéről ért sértő tendenciájú támadással szemben. Zloch Károly dr

0 Nyáry báróék védője Csilléry alelnök bejelentése után közölte felei képvisel ebében, hogy az elfogultsági ki* fogáé/ iránti panaszt visszavonják, mert arra a meggyőződésre jutottak, hogy Csilléry Kálmán alelnökkel szemben a panasz nem . lndokoltt Az alelnök az ügyvéd felszólalására azzal válaszolt, v^ogy ettől függetlenül ' a mára kitűzött ujabb rágalmazási ügy tárgyalását mindaddig amig a bejelentett elfogultsági kifogás „ iS illetve• ennek visszavonása hivatalos uton is elintéződik, elnapol /M0T/?Y» -—FELMENTÉS A FÉNYKÉPÉSZEK HÁBORÚ SÁGBAN . 1929 február hónapjában "Értesítő" cimen több féhyképész röpiratot állított össze, amelyben a fényképész ipartestület kebelében törtónt szabálytalanságokkal foglalkoztak. A fényképész ipartestület elnöke Torda József a röpirat tartalmat magára nézve sértőnek találta ós sajtópört ind?'.tott a röpirat szerkesztői ellen. Ilyen előzmények után Rozgonyi Dezső, Vajda M. Pál, Veres M. Pál, Rónai Dénes és Révész Imre fővárosi fényképészek ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás cimén megindult a bűnvádi eljárás. Schadl tanácselnök több tárgyalást tűzött ki a fényképészek háborúságából keletkezett perben, de mindegyik elnapolással végződött, mert meg volt a remény a békés elintézésre. Mára volt ujabb tárgyalás kitűzve, amelyen érdemleges tárgyalásra került az ügy, minthogy a békés kísérletek meghiúsultuk« A vádlott fényképészek azzal védekeztek, hogy a röpiratban foglalt tények, helyesebben a fényképész ipartestület kebelében történt szabálytalanságok a legszélesebb körben bizonyíthatók és kérték a bizonyítás elrendelését erre vonatkozóan. A vádlottak egyike sem állította, hogy Torda személyére vonatkoztatták a szabálytalanságokkal kapcsolatos kitételeket és Torda ténykedéseire vonatkozóan nen is kérték a bizonyítást. A törvényszék a vádlottak bizonyítási indítványát elutasította, mire a főmagánvádló képviseletében Balogh N, Imre dr. ügyvéd véginditványában fenntartotta a fényképészekkel szemben emelt vádat és megbüntetésüket indítványozta, mert szerinte a röpiratban foglalt kitételek Torda személyét sértették. A védők: Timár Dezső, Timár József Szabados Ferenc és Badinyi Adolf felmentést indítványoztak, Schadl elnök rövid tanácskozás után mind az öt fényképészt felmentette a rágal-> mazás vádja alól, mert ugy találta, hogy a sér<. ]mes röpirat tartalma nem vonatkozott a főmagánvádló személyére és így nem is tarthatta azt magáranézve sértőnek. A főmagánvádló képv&selőja a felmentés miatt fellebbezett, /MOT/SY.