Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2

1931-06-12 [055]

3, törvényszéki kiadás, ,#4 Budapest, 1931. június 12. —-BALZSAMOZÁSI ELJÁRÁST SZABADALMAZTATOTT? ELADTA ES MOST KÁRTÉRÍTÉSI PERT INDÍTOTT A SZABADALOM JELENLEGI BIRTOKOSAI ELLEN. Érdekes polgári per foglalkoztatta ma Kéry János dr. törvényszéki birót A peres vita egy balzsamozási szabadalom körül folyik, amelynek feltalálója Litauszky András. A kereseti előadás szerint a feltaláló balzsamozási eljárását a szabadalmaztatás után eladta Rubényi A, Béla dr. főorvosnak és Bachrach Arnold építészmérnöknek és a szerződésben kikötötte, hogy az értékesítési akciónál, illetve a balzsamozási szabadalom kihasználásánál munkát kap és ezart tekintélyes fizetést biztosítanak számára. A megállapod JS szerint állit *lag még ezeken felül fütéslj világítás^ lakást is kapott volna a feltaláló az ujabb tulajdonosoktői, sőt a haszonból tizenkét és fél százalék ls őt illette volna meg. Litauszky kereseti panasza szerint azonban a főorvos és a mérnők nem tartották be a szerződéses megállapodás kikötéseit, amivel tetemes kárt okoztak neki. Különböző elmeken igy 35o pengős havi járadék mellett még más kártérítési lgcnyt is támasztott a feltaláló a két alperessel szemben és a keresetben arra kérte a törvényszéket, hogy állapítsa meg a szerződés érvényességét és fennállását. Perértékül 5o ezer pengőt jelölt meg Litauszky András, Az alperesek védekezésükben azt hozták fel, hogy köztük és a f alperes kö

r

;ött" nem volt Írásbeli szerződéses megállapodás s erre nem is hivatkozhatik a feltaláló, Az megfelel a tényeknek, hogy szó volt a balzsamozási szabadalom értékesítéséről ós "arról, hogy részvénytársaságot alakítanak és ennél alkalmaztatást kap,azonban a megbeszélések nem jutottak a megvalósulás fctádiumáig. A védekezés arra is utalt hogy a találmány tulajdonképpen nem is volt Litauszky András birtokában és azzal nem is rendelkezhetett olyan mértekig, mint ahogy azt a keresetben állítja. A balzsamozási perben Kéry bíró bizonyítást rendelt el és folytatolahcs tárgyalásra szeptember közepére tűzött ki határnapot. /MOT/SX. ÁLLÍTÓLAG EGYMILLIÓ KORONÁÉRT VOLT . CSAK HAJLANDÓ ELVÁLNI A FELESÉGÉTŐL. - iGY VAGYONRENTEZESISZERZÖDES KULISSZATITKAIBÓL. SEerh Ármin, egykori udvari tanácsos feleségével, született Tallér Kornéliával még 1916-ban vagyonrendezési szerződést kötött és ebben a feleség elismerte, hogy különböző üzleti elszámol ásókból kifolyóan egymillió koronával tartozik férjének,. Stern Ármin 1922-ten elköltözött az élők sorából és az özvegy másodszor Niliusz Rezső bécsi karmester felesége lett. Sternék házasságából egy fiu, Sterni Rudolf sztt letett, aki azonban 193o-ban * . meghalt. Az elhalt Stern Rudolf apai ági örökösei, nagybátyja és nagynénjei perrel léptek fel üiliusz Rozsőnével szemben és többek között azt kérték, hogy az egymillió korona rajukeső részét, ami fejenként valorizált értékben loorooo pengőnek felel meg, fizesse ki. Petheő Kornél dr, törvényszéki bíróhoz került a . • per, amelyben Niliusz Rezsőné a kereset elutasítását kérte, mert szárira', e a keresetben felhozott egymillió koronás tartozás tulajdonképpen turpis causát alkot és per utján nem érvényesíthető, Stern Ármin ugyanis volt felesége szerint azért tartott Igényt az egymillió koronása, mert csak ennyiért volt hajlandó elválni tőle. Az özvegy szerint az 1lyan természetű kikötés a Jóerkőlesőkbe ütközik és a bíróság nem nyújthat az ebből keletkező Igényhez jogsegélyt. A különös védekezés bizonyítására a törvényszék több tanút ha Ugatott ki, köztük egy bécsi lakost, akinek kihallgatását megkeresés utján foganatosították, ezek a tanok megerősítették Niliusz Rezsőnó védekezését ós azt Igazolták, hogy tudomásuk szerint valóban azért kötötte ki magnnek néhai Stern Ármin az egymillió koronát, mert csak ennek'az összegnek megfizetése ellenében volt hajlandó feleségétol elválni. A tárgyalási adatok szerint r. Válás megtörtént. Az érdekes perben folyik a bizonyítás. /MOT/SY.