Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2

1931-06-19 [055]

TÖBBRENDBELI CSALÁSI VAD EGY VOLT NAGYBÉRLŐ ELLEN. A királyi ügyészség két rendbeli esalás ós sikkasztás büntette cimén már régebben vádat emelt Brüder Jakab volt nagybérlő ellen. A vád szerint Brüder tudomást szerzett arról, hogy Péter Lajos, a herceg Esterházy-féle ürgepusztai uradalom bérlője nagyobb pénzkölcsönt keres, erre fölkereste a bérlőt és felajánlotta neki szolgálatait,hogy hca szá>b lejáratú kölcsönt szerez részére valamelyik banknál. Péter Laj os tárgyalásokba bocsátkozott Brüderrel és Brüder kérésére kisebb-nagyobb összegeket bocsátott rendelkezésére, amiket aztán Brüder saját cél jaira költött el, anélkül, hogy bármit

i

%ett volna Péter érdekében. Később aztán arra vállalko zot t,hogy baromfitenyésztési kölcsönt daserez, majd pedig hogy a pénzügyminisztériumtól a hőgyészi takarékpénztér részére magas összeköttetései utján egymillió pengő betétet eszköSöl ki és ebből az összegből Péter, háromszáz ezer pengő hess zuleja? atu kölcsönt kaphat, Péter Lajos hajlandó volt hozzájárulásét edn i ahhoz ,hogy Brüder ez ügyben eljárjon, Brüder azonban azon a elmen, hogy az ügylet lebonyolítására egy államtitkár részére tízezer pengőt kell átadnia, pénzt kért Pétertől. Néhány hónap múlva háromezer pengőt kért Péter Lajostól azon a cimen, hogy kieszközölte részére hetvenezer pengő kölcsönt a Puturától. A másik vád az Brüder ellen,hogy Müller Lajos butorgyárost megtévesztette, magát nagy építésit vállalkozónak tüntette föl es rávette a gyárost, hogy neki 1819 pengő értékű hálószobát szállítson, amelyet eladott és a pénzt elköltötte, végül egy fővárosi cégtől tulajdonjog fenntartásával két brilliánsgyürüt, egy aranyórát es láncot vásárolt és azokat eladta mielőtt még az Irat megtérítette volna. Vitéz L

itscy Sándor dr. törvényszéki biró mánatűzött ki g? gyben tárgyalást, A vádlott tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy ő egyáltalában nem tévesztette meg a sértetteket, Eéker Lajos ér dekében valóban eljárt, ennek kapcsán kisebb-nagyebb kiadásai merültek föl és ezen a cimen, részben pedig köles önképpen kapott pénzeket Péter Lajostól. A másik két vádra vonatkozóan szintén tagadta bűnösségét. Péter Lajos nagybérlő tanúvallomásában elmondotta ,hogy már régebben egy-két kisebb üzletet bonyolított le Brüder Jakab közbenftöttével és ezeknek sorén megbízható emberként ismerte meg a vádlottat. Amikor tehát szüksége volt nagyobb forgótőkére, hozzá foróhlt és a vádlott állandóan hitegette őt, hogy összeköttetései révén ezt a kölcsönt meg is tudja szerezni. Közben mindig kisebb-nagyobb összegeket kért tőle és ezeket ő nyugta ellenében kiadta a vádlottnak. Egy alkalommal telefonon értesítette Brüder, hogy a hőgyészi takarékpénztár számára egymillió pengő kölcsönt tud kijárni a pénzügyminisztériumtól és ebből az összegből Péter Is kaphat háromszázezer pengő hosszúié járatú k ölesönt. Ennek az üzletnek a nyélbeütéséhez azonban tízezer pengőre vaa szüksége. Ö erre - pénze nem &évén - a hőgyész:'. takarékpénztártól vett föl tízezer pengőt és másnap s ógorárai együtt feljött Budapestre és egy kávéházban átadta a pénzt Früdernek. Brüder nem nevezte meg, hogy kinek fogja a pénzt átadni, mindössze annyit mondott, hogy valaki részére kell. Ez alkalommal egy Írást is eláirt Brüder, amely szerint a pártit kölcsön veszi föl, - De miért kölcsön, hiszen ön mondja, hogy valakirészére vette föl? Miért nem Írták azt, mondjuk hogy "költségekre"? - kérdezi a biró. - Hát kérem, magam sem tudom, ez az én butaságom volt . válaszolja tanú, majd a továbbiakban elmondja, hogy a vádlott ez ugytatn afitái tovább semmit sem tett, csak később járt közben bizonyos mérték ben,hogy a Puturától hetvenezer pengőt adjanak zöldhitelre. Az ékszerész megbízottját hallgatták ki ezután, aki elmon ÖOtta az ékszervásárlás körülményeit és megjegyezte,hogy a vádlottról nagyon jó információt kaptak és ezért kötöttek vele üzletet, Brüdertől azonban még mind a mai napig egyetlen fillért sem kapott meg a cég. A törvényszék ezután szünetet re

;

delt el. /Folyt„köv./Ma.