Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2
1931-06-18 [055]
Buaapest, Í-VÖX* június ±Ö. r ^ /A XIII. ügyosztály szakbizottságának ülése. Folytatás./ A Keresztény Szocialista Építőmunkások Szövetségének az akkordmunka eltiltására vonatkozó beadványát a bizottság támogatja és a jövőben a lehetőség szerint nem kivan olyan vállalkozóknak munkát juttatni, akik azokat akkord rendszerrel végeztetik. A bizottság helyeslőleg vette tudomásul, hogy az erzsébetvárosi templom restaurációjának egy részét 160,000 pengő költséggel a főváros meg akarja kezdetni és a munka sürgős kiadása mellett foglalt állást,/MOT/B, /A törvényhatósági tanács ülése, Folytatás,/ A tanács ezután L a m o t t e Károly tanácsnok előadásában a községi háztartás forgótőke szükségleteire engedélyezendő 20 millió pengős kölcsön ügyében tett polgármesteri előterjesztést tárgyalta. A polgármesteri előterjesztés hangsúlyozza, hogy a főváros a szükséges készpénzkészletről bizonyos más rendeltetésű kölcsönpénzek átmenő igénybevételével gondoskodott. Miután azonban ezeket a pénzeket eredeti rendeltetésüknek megfelelően kellett felhasználni, a községi háztartás successive forgótőke nélkül maradt, legfőképpen azért, mert az állam a kórházi ápolási dijak fejében mintegy £L5 millió pengővel tartozik a fővárosnak, A határozati javaslatban azt kérte a polgármester, hogy a közgyűlés határozza el azt, hogy a községi háztartás forgótókeszükségletének részbeni fedezetére a felmerülő szükséglethez mért részletekben Igényelhető husz millió pengős kölcsönt vosz fel. továbbá hatalmazza fel a polgármestert a kölesönügyi tárgyalások lefolytatására, a megállapodás létesítésére és aláírására. A törvényhatósági tanács az előterjesztést egyhangúlag magáévá tette, Csepel és Budakeszi községek határának egy részét az uj fővárosi törvény a székesfőváros területéhez csatolni rendelte. Ezeknek a területeknek átengedése főjében bizonyos kártérítési összegekben részesitendők a községek. Tárgyalások folytak a pénzügyi ügyosztály és Csepel és Budakeszi elöljáróságai között, amelyek azonban a két község túlzott igényel folytán dűlőre nem jutettak, A polgármester ebben az ügyben azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy Csepel község számára végeredményben egymillió, Dunakeszi szamára pedig 90.000 pengő kárpótlást engedélyezzen, Az előterjesztéshez a tanács hozzájárult. A Budapesti Kisipari Hitelintézet egymillió pengős kiskereskedelmi hitelének lejáratát 1933, végéig meghosszabbították ós az alaptőko 400-000 pengős felemelését is elfogadták, A Kisipari Hitelintézet 1930. évi zárÓ3zámadásával kapcsolatosan M ü 1 1 e r Antal azt a javaslatot tetto, hogy mivel a mai klhitelezési feltétele;* mellett ezok a kisiparosok, akiknek nincsen ingatlanuk, vagy ingatlannal rendelkező kezesük, nem részesülhetnek hitelben, létesítsen a főváros tartalék alapot, hogy ezáltal azok az Iparosok is hozzájuthassanak hitelhez, akiknek csak műhelyük és berendezésük van. Ilovs zky Jáno3 ezt a javaslatot azzal toldotta meg, hogy a főváros a kisipari hitelintézeti részvényei után járó évi osztalékát, ami ezidőszerint mintegy 70.000 pengőt tesz ki, fordítsa erre az alapra. Ugrón Gábor helyeselte Müller indítványát és azt kívánta, hogy a főváros Írjon fel a kormányhoz és kér;o, hegy enyhítse kisipari hitel nyújtására vonatkozó igen súlyos foltételeket, A polgármester Müller Antal és Ugrón Gafcor Javaslatait magáévá tette, Ilovszky János Indítványára pedig kijelentette, hogy azt megfontolás tárgyává kívánja tenni. B r ó d y Ernő és R é vész Mihály pártoló hozzászólása után a tanác3 elfogadta az előterjesztést. - A claaring egyezmény a szalámigyárak huselszámolására vonatkozó előterjesztések elfogadása után Harrer Ferenc szólt az utrendezés ékkel és telekszabályozásbkkal kapcsolatos kisajátítások ügyéhez 03 azt javasolta, hogy a várost terhelő kisajátítási vételárat ne 1936-ban, hanem 1923-ban egyenlítse ki a főváros<r A javaslatot a polgármester Is elfogadta, A segélyüetyekre von o tVoz* előterjesztéseket levették a napirendről, fa ülés 7 órakor véget ért. /MOT/H.
