Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2

1931-06-17 [055]

/k MezSgazddaáéíiKKosura Közgyűlése i oj.yia*as e.o*

v Hfétfkartellek és a hitelnyújtás tekintetében a kamara a mezőgazdák védelmében sikraszáll, ezt nem iparellenes) vágy. tőkeellenes felfogásbéVl teszi, hanem törvényben megszabott kötelességből* Végül a köszübön álló választásokra tért ki» A mezőgazdasági kamarában helyet foglaló érdekeltek együttműködését a pártpolitikai tekintetek nem befolyásolják és a kamarát most sem érintik a pártpolitikai küzdelmek, Mégis felhívja a. gazdatársadalmat arra, hogy az összeütő ország** gyülé3 részére nagyjelentőségű gazdasági kórdé*«k varnak eldöntésre) amelyeknél a klilönboz.0 gazdasági ágak érdekeinek bölcs kiegyenlítése csak ugy érhető el, ha a mezőgazdaság érdekelnek érvényesülése biztositható lösz* A mai nehéz időkben a törvényhozásnak az agrárérdekek erőö képviseleteié van szüksége és a törvényhozás tagjai bármelyik párt oldalán foglalnak is helyet erőteljesen kell, hogy képviseljék, megvédjék, s hn kell ki is &r<5&cn~ kolják a magyar mezőgazdasági érdekeket. Magyarország jövő parlamentjenek a mezőgazdaság védelme jegyében kell megalakulnia, fej-ezte be elnöki megnyitóbeszédét gróf H o y o s Miksa. Utána Balázs ovits Dezső a földmüvelésügyi miniszterképviselője a miniszter üdvözletét 03 elismerését tolmácsolta, majd K o ó 8 Mihály igazgató előterjesztette a kamara 1930. évi munkásságáról szóló jelentést. Elsőnek I n c é d y Matton szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra az elemi csapásra, amely aUaaántuli gazdák vetését ismét teljesen tönkretette . Kérte a zkamara vezetőségét, hogy a tiszántúli gazdák memorandumát, melyben kamatmentes, természetben visszafizetendő búzavetőmagot és a közterheinek mérséklését kérik, terjessze az illetékes kormánytényezők elé. E s z e n y i Jenő kívánatosnak tartja szintén, hogy a most megválasztandó képviselőházban a gazdák mennél nagyobb képviselethez jussanak. S z á v o z d Richárd az értékesítés kérdésében szeretné^belföldi árak a világpiaci árak alakulásától függetlenítve volnának, mert a gazdáknak a termelési költségeket meg kell kapniuk, bárhogy alakul is a világpiaoi ár. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Bank kamatlábemelését a vidéki pénzintézeteknek nem szabad a gazdák hátrányára kihasználniuk. Ebben az irányban hathatós ellenőrzést sürget. Krisztián Imre az alsófoku szakoktatás fejlesztését és különösen a téli tanfolyamok számának emelését sürgette. Oláh Mihály a munkanélküli mezőgazdasági munkások helyzetét tette szóvá, kérte a kamarát, hogy találja meg a módját annak, hogy a nehéz gondokkal küzdő munkások helyeztet, a buza árának bolettával való emelése ne sulyosbbitsa. V á s á r y József a kartellekről beszélt és elengedhetetlennek tartoj^a az ipari vámok leszállítását, majd a bérlők ügyének törvényes szabályozását sürgette, akiken a földteherrendezósi törvény sem segített és az akik az ingójelzálog megvalósítása nélkül sommi kölcsönhöz sem tudnak hozzájutni, G 1 a s e r Géza szintén a Nemzeti Bank kamatlábemelésével foglalkozott, attól tart, hogy a kamatlábemelés nyomán járó defláció a gazdasági élet további lanyhulását idézi elő. L 1 t s Fereno szerint a takarmánynemüek vámja nem nyújt elegendő védelmet a takarmány termelő gazdáknak, holott a takarmánynövények, főleg a kukorica termelésének kiterjesztésével megfelelő vámvédelem mellett a mezőgazdaság jövedelmezőségét nagyban lehetne növelni, » A felszólalásokra gróf H o y o s Miksa válaszolt, kamara a károsult tiszántúli és felvidéki gazdák érdekében közbe fog járni, megoldást keres arra, hogy a munkanélküliek a boletta ára alól mentesüljenek es azt hangoztatta, hogy figyelemmel fogja kisérni a vidéki pénzintézetek kamatlábemelését is, K o d e r Frigyes szintén a kárt szenvedett gazdák támogatására tett indítványt , amelyet a közgyűlés már az előző felszólalás alapján minden tekintetben magáévá tett. Ezután a közgyűlés elfogadta az 1930. évről azóló zárszámadást, majd megválasztották a. kamara állandó jelölőbizottságát. A közgyűlés gróf Hoyos Miksa zároszavsuival ért véget ,/MOT/Vr.