Magyar Országos Tudósító, 1931. június/2

1931-06-16 [055]

MAGYAR OBSZÁGGB TuDóSITó. Kézirat. ^fQ kiadás. ~ « . i_ ____________-i. Bfiflapest, 1931 június 16. XIII. évfolyam, 133. szám. Nichclas Murray Butler<£ a Columbia-egyetem rektorának előadása a "Biztonsági törekvésekről a nemzetközi politikában" Uf**»**ll*-p'^UM<^M(r<^. Nicholas Murray Butler abból a gondolatból indult ki előadásában hogy az önfenntartás ^ondolatao oly mélyen gyökerezik'az egyének és a nemzetek lelkében, mint alegfotosabb természeti törvények. Az önfenntartás gondolata az ösztön erejével vezeti az egyeseket és a népeket a történelem utján és nélküle nem lehet megérteni a nemzeti és nemzetközi politika jelenségeit. A létfenntartás biztositása a kicsiny és a hatalmas népeknél• egyaránt szükséges ahhoz, hogy az illető nép meg legyen elégedve helyzetével. Ezután kifejtette, hogy a biztonságra való törekvésnek a történelem folyamán különböző formákban jelentkeznek, Amerikában a Monroe-elv foglkLja magában az önfenntartás és a biztonság gondolatát. I Monroe-elv első fogalmazásában azt jelentette, hogy Amerikában-nincs többé létjogosultságuk az európai kolonizációs '•• . törekvéseknek és Amerika földje teljesen az amerikaiaké, A Monro-elévet később többféleképen megy; rázták és kiegészítették, de az előbb kifejtett clap vető jelentősége mindig változatlanul megmaradt, • a Monroe-elv tehát végeredményben a nemzeti biztonságoí és az önvédelmet jelenti. a A továbbiakban r

z előadó az európri államok történalmi fejlődéséből kiindulv fejtegette a biztonsági elv második formájának fejlődését. Hangoztatta, hogy midőn a népvándorlás lezáródás: után Európa népei elfoglalták azokat - területeket, amelyeken ma is laknak, nyomban megkezdődtek a^határkiigazitási törekvések, a faji, nyelvi és vallási különbség ebiek többé-kevésbbe erőszakos uton való megoldásai. Az a nép, amely nem eléggé védett terlileten telepedett le, arra törekedett, hogy határait magas hegyláncokig vagy hatalmas folyókig terjessze ki, hó^y ezáltal védett legyen. Más népeket az önvédelem gondolata arra indított,"hogy nyelvük uralmát a'velük együtt élő népek között biztositsák és faji jellegüket érvényesítsék. Azt lehet mondani, áogy Nagy Károly óta csaknem minden nagyobb esetben a fent emiitett okoknak egyike* vngy másika idézte elő a béke megzavarása és az indítóokok között mindig ott szerepel a biztonság felé faló törekvés. Ma is ez a hatalmas erő formálja és irányítja a nemzetek politikáját. De nr. már egészen más al Jaban nyilvánul meg r. biztonságra való törekvés. A mai körülmenyek között, mikor a kereskedelmi, ipari és pénzügyi viszonyok annyira komplikál ód tak, amikor az egész világ közlekedési és gnadasági viszonyai annyira összefüggenek egymással, a biztonságot * nem lehet többé az elszigetel ts égben keresni, még kevésbbé a harcos versengésben és a fegyveres felkészültségben. Egy nemzet sem tudja biztosítani saját nr. gának n biztonságot, akármilyen nagy legyen lakos inak száma., akármilyen gazdag legyen és oármily erősen legyen felfegyverezve. A biztonságot egyma • spárr'maradva épen ugy nem tudja valamelyik nemzet elérni, mint a prosperitást. áPolvt. köv./