Magyar Országos Tudósító, 1931. június/1

1931-06-05 [054]

A Magyar Belorvosok Társulatának mai ülésén, melyen Korányi Sándor báró elnökölt, a raé jbetegségek kérdése volt napirenden. Karoliny Lajos kórboncnok a kérdés kórbonctani, H e t é n y i Géza tanársegéd^ klinikai részét ismertette, A máj éléstár, .^.rx amelyben a szervezet az életműködésekhez szükséges cukor, zsir és fehérje ** anyagokat elraktározza, azonkívül vegyi laboratóBTum, benne készül a zsírokat feldolgozó epe, itt választja ki a szervezet a testbe jutott, vagy az anyagcsere folyamán képződött mérgeket. Uj^abb vizsgálatok n májat, mint a szervezet vízháztartásának szabályozóját és a test állandó hőmérsékletének egyik fontos faktorát ismerték fel. Azok a rendkívül bonyolult folyamatok, melyek a test eme legnagyobb mirigyében lejátszódnak, teszik érthetővé, hogy ismereteink a máj élettani és kóros működéséről még nem egészen világosok . A máj megbetegedését rendesen az epeelválasztás és a vízháztartás zavarai jellemzik, *

a

í legfontosabb tünetei a sárgaság és^vizenyélKeletkezése, A kérdéshez számosan szólottak hozzá; Fornet '.Béla tanár"/Debrecen/, Engel Károly tanár /Budapest/, Molnár Béla magántanár /Budapest/, Zalka Ödön m, tanár, Sívó Rudolf, Egedy Elemér és Jakab Mihály /Pécs/ a különféle mérgek és az alkohol szerepét tárgyalták a májbetegségeknél. Az anyagcseré és emé3ztőszervek betegségeiről F e 1 1 e g y György és R a p a p o r t. Samu /Szeged/, Halász Aladár, R á c z Lajos, Czoniczer Gábor, K o 1 t a Ervin, C z 1 k e Antal, M ó h r Margit, Bach Imre és L u s t i g László /Szeged/ tartottak előadásokat. Friedrich László a lamblia nevü bélféreg jelentőségét tárgyalta, az epeutak egy ritka, de érdekes betegségénél, Künsz tler Mór az ope-utak lobjának jelentőségót tárgyalta a májloboknál. /MOT/Vr , c

i yi fO/wfcu, MEGALAKULT A MAGYARORSZÁGI KLINIKÁK ÉS KORHÁZAK SZÖVETSÉGE, A közelmúltban dr.Scholtz Kímél államtitkár elnöklete alatt kiküldött előkészítő bizottság meghívására ma este megtartotta alakuló ülését a Magyarországi Klinikák és Korházak Szövetsége. Az alakuláson részt vettek a budapesti és vidéki klinikák, korházak, szanatóriumok, valamint betegápoló és betegszállító intézmények vezetőférfiai. Az előkészitőbizotttság nevében Scholtz Kornél államtitkár bejelentette, hogy a két év előtt az Atlantic Cityben tartott I, nemzetközi korházkongresszuson, melyen Magyarország részéről Soós Aladár egyetemi tanár vett részt, felmerült az n gondolat, hogy egy nemzetközi korház-szövetséget kell létesíteni. Az előkészítő munkálatok megindítása után elhatározták, hogy 1931, június 8-ára Bécsben hívják össze a II, nemzetközi korházkongresszust, melynek célja az egész világ korházórdekeltségeit egyesíteni. Eddig 41 állam képviselője jelentette be csatlakozását. Mivel azonban Magyarországon ily alakulat még nincsen, szükségessé vált megalakítani egy ., oly testületet, mely egybefoglalja a korháí-yszakerőlt, hogy "zután e- testület utján Magyarország is képviselve legyéén a nemzetközi szövetségben, melynek célja együttműködést és összeköttetést létesíteni a betegápolással foglalkozó intézmények között és összetömöríteni a szakerőket, akik r a korházak terén működést fejtenek ki. Tanfolyamok utján megszervezi a klinikákon és korházakban működő alkalmazottak speciális kiképzését és továbbképzését, E célra központi imformáció-szervet létesít, tudományos öszsze jövet eleket rendez,- Az értekezlet a szövetség megalakulására vonatkozó indítványt elfogadta és közgyűléssé alakult át. Az alapszabályok elfof gadása után Tauffer Vilmos tanár indítványára egyhangúlag Scholtz Kornél államtitkárt választották meg elnöknek. Alelnökök lettek: Borszéky Károly, Ángyán János, Bakay L"jos, Klein Eberhardt és Pető Ernő. A közgyűlés ezután Borszéky Károlyt és Soós Al^dá t küldte ki a Bécsben tartandó P nemzetközi korházkongresszusra. /MOT/Vr,