Magyar Országos Tudósító, 1931. június/1

1931-06-03 [054]

Kczuratt ; — "^éá---- Közgyűlés 1 oldal. Budapest, 1931. június 3. A TÖ1WENYHAT0S.ÍGÍ. BIZOTTSÁG RENDES KÖZGYŰLÉSE, A törvényhatósági bizottság rendes közgyűlését délután 4 érakor nyitotta meg dr, R i p k a Ferenc főpolgármester, A megnyitáskor kevésszámú bizottsági tag volt jelenj akik között feltűnt a hosszú betegségéből felépült P 1 a t~t h y György, aki ma jelent meg felgyógyulása éta először a közgyűlési teremben, A főpolgármester bejelentette, hogy a központi választmánynak Bohn József halálával megüresedett helyére a soron következő törvényhatósági tanácstag kerül, majd közölte a közgyűléssel, hogy T o m e s y Győzőnek nap»irend utáni f&lszélalásra adott engedélyt személyes kérdésben* Ezután Ga 1 1 i n a Frigyes dr. tanácsnok ismertette az adóhivatali és végrehajtói szakon lévő Ideiglenes állásoknak végleges állásokká való átszervezése tárgyában tett előterjesztést, A vita első sz';neko dr, F a r k a s Zoltán volt, aki hosszasan fejtegette, hogy a javadalmi őrség tisztikarainak és altisztjeinek nem szükséges külön szervezetet adni, hanem ezt a testületet, amely természetónéi fogva egyező z adóhivatali szakkal, egyesíteni kell azzal. Sokkal Inkább szükséges lenne azonban a fogyasztási adóhivatali tisztviselők részére külön státust felállítani, minthogy ezek a tisztviselők toljeson más munkakörben dolgoznak, mint az általános ad aigyokkol foglalkoz' egyéb szaktisztvlseiők. Visszatérve a javadalmi őrségre, helytelenítette, hogy az ^ajfPl-'ságos katonai szervezet és azt óhajtotta, hogy az őrség tagjait a tisztikar a jelenleginél jobb bánásmrdbon részesítse. Az előterjesztést a szónok nem fogadta el. K a b a k o v 1 t s Jlzsef félsz'lalás/a arra vonatkozott, hogy a státusrendozésben a lehetőség 3zérint minden adóügyi tisztviselőt részesítsenek és az egyes katog ;.riák keretein belül ne tegyenek etéron megkülönböztetéseket. H a n n Arnold örömét fejezte ki afolXott, hogy végre az eddig igen nehéz viszonyok között élő adóhivatali tisztviselői karra is sor került. Azt fejtegette, hogy a javadalmi őrségnek felesleges külön statusban lennie, egyébként a javaslatot elfogadta. Gallina Frigyes tanácsnok válaszolt az egyos felszólalásokra, utána * az elnök szavazásra tette fel a javaslatot, melynek során a többség az előterjesztést elfogadta,: A napirend következő pontja, a székesfővárosi alkalmazottak segitőalapjának alapszabálymédos 11ási ügye volt. Ezt a tárgyat is. Gallina Frigyes tanácsnok Ismertette, az első felszólal'- R é vész Mihály azt kivonta, hogy a 3űgitöalap intézőbizottságában egyenlő- számban foglaljanak helyet az -IkaOLmazotti érdekeltek és a munk'.ad''testületek vezetői. A törvényhatósági tanács ennek a paritásnak keresztülvitelére nézve már javaslatot is tett és most a polgármester, mégis azt akar ja, hogy az altiszti képviselők kisebb számban legyenek. K a b a k o v i t-s- J'zs'ef azt javasolta, hogy az érdekképviseleti kiküldöttek számát maguk az

; érdekkéüviseletok -.-11 lapítsák meg, továbbá, hogy az alapszab álym dositás hatálya már 1931. január 1-tol sz ljoni Vitéz dr, 0 s i k Lászl következett ezután sz-'lásra és nagy"beszedőt mondott a segitőalap kérdéseivel kapcsolatban, főképpen az orvosi órdskek szempont jáb'1^' Megállapításai szerint ..os ezek s megállapítások fedik az orvosi rend felfogását la,' a.z a. biztosítási rendszer, amelyet a segitőalap bevezetett, egyáltalán nem nevezhető Ideálisnak, Részletesen taglalta^ hogy fc.külonbözo biztosítási intézeteknél mindenütt ego-szon elenyésző honóráAitimban részesülnek az orvosok és seholsem kategorizálnak" a kereseti viszonyok szerint, A székesfővárosi alkalmazottak segitőalap ja az orvosi honorárium kérdésében a többi biztosit Intézettel szemben arúnylagosan magas díjazást. ad, azonban itt is az a helyzet, hogy a segitőalap! kezelőorvos egy-egy család egóuz évi gjr:gskezoléSo fejében összesen összesun 25 pengő díjazásban részesül. Az orvosi rúna helyzete anyagilag is, erkölcsileg is megalázt; a biztosítási intézetekkel szemben és ebben a helyzetben alig van remény a jelenlegi elvek fentitásával valamiféle javulásra, A biztosit'Intézetek általában arra töröködnek,