Magyar Országos Tudósító, 1930. december/3

1930-12-20 [053]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é 2 i r a t. HgfcSiik-lÉiaáéf Budapest, 1". .0 * december 20. XII.évfolyam 289.szóm. E I R E K HADIK JÁNOSt GROI 1 ' ELNÖKLETE MELLETT TARTOTTA MEG EVI KÖZGYŰLÉSÉT AZ oaazágos ERDÉSZETI EGYESÜLET, Az Országos Erdészeti Egyesület szombaton tartotta évi köz­gyűlését gróf Hadik J ános elnöklete mellett. A közgyűlésen a föld­mivelésügyi minisztert Pfe iffer Gyula minisztori főtanácsos, a kereskedelemügyi minisztert P e t h ö Kálmán osztálytanácsos, a vallás­és közoktatásügyi minisztert K a r s a y Károly erdőtanácsos képviselték. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület részéről dr.M utschenba cher Emil ügyvezető igazgató ésP abric ius Endre h.Igazgató voltak jelen* A Mérnöki Kamarát T h o m a Frigyes, a kamara titkára ós S c h i v e tz Ferenc a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Saövetaégét, D a 1 m a di Ödön miniszteri tanácsos képviselték. Az 0rszágo3 Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületet P e t h e La^os ügyvezető alelnök és Schivetz Fereno titkár, a m.klr.Bányamémöki és erdómérnöki főiskolát Fekete Zoltán főiskolai tanár, Budapest Székesfővárost F e k e te Béla f őordőtanácsos, a Felsődunántuli Erdészeti- és Vadászati Egyesületet H e p k e Artúr m. kir.főerdőtanácsos, erdőigazgató és R i m 1 e r Pál m.kir.gazdasági fő­tanácsos, hercegi erdőtanácsos képviselték. Hadik János gróf üdvözölte a megjelenteket s a közgyűlést megnyitotta, - Mai összejövetelünknek célja, - mondotta nemosak az,hogy az alapszabály által a közgyűlés munkakörébe utalt egyesületi adminisztra­tív ügyeket elintézzük, de egyúttal az is, hogy egy nehéz munkával ós küz­d lemmel teljes év végén szamot adjunk arról, mi módon sáfárkodott az egye­sület vezetősége a T.Közgyűlés által beléje helyezett^bizalommal, - A végzett munkáról, az elért eredményről az ügyvezetői je­lentés fog a T.Közgyűlésnek részletes tájékoztatáat nyújtani, én a magam részéről inkább azokra az általános szempontokra kívánok röviden rámu­tatni, amelyek az egyesület munkáját, o vezetőcég ténykedését az elmúlt évben irányították. - Az év elejének legkiemelkedőbb momentuma az uj erdőtörvény­tervezet tárgyalása volt. Ez a tárgyalás utolsóelőtti felvonása annak as évtizedes küzdelemnek, amelyet az egyesület az uj erdőtörvény megalkotása érdekében folytatott. Utolsóelőtti felvonás azért, mert hiszen az utolsó felvonás a törvényhozás elé terjesztendő végleges javaslat bírálata, s az egyesület esetleges kívánságainak a tcrvúny megalkot ásánál leendő érvénye­sítése még hátra van. Az egyesületet az uj törvény megalkotásáért folyta­tott küzdelmében kettős cél vezette. h.z első cél az volt, hogy az alapve­tő Intézkedéseiben ma is kifogástalan erdőtörvényen keresztül tudjuk vinni azokat a változtatásokat, anelyeket a megalkotás óta eltelt ötven év a gyakorlatban feltétlenül szükségesnek mutat, A második célunk az volt, hogy a törvény megalkotásával megszűnjék r háborús rendeletek elapján való kormányzás és az a bizonytalan állapot, nmely nemcsak a reáli3 gazdál­kodást nehezítette meg, de a birtokosok és az adminisztratív hatóság kö­zött napról-napra ujabb súrlódási felületeket teremtett. Báraennyire tuda­tában legyünk is annak, hogy az erdőgazdálkodásban, annak közérdekű és kü­1. önleges vonatkozásai miatt az állami felügyelet és bizonyos mértékű beavatkozás elkerülhetetlen, raégi3 le kell szögeznünk azt a megingathatat­lan álláspontunkat, h^gy mint minden gazdasági ágnál, ugy az erdőgazdaság­nál la a tulajdonos célkitűzéseinek, rendelkezési jogának s lehető leg­messzebbmenő mértékig való tlszteletbentartása alkothatja egyedül a célsze­rű fejlődés t megnyugtató biztos alapját. Éppen ezt a két szempontot kellett a törvény tárgyalásánál la figyelembe venni.Egyrészről hozzájárul­tunk ahhoz, hogy a hatékonyabb állami felügyelet Íz eddig ez alól bizonyos mértékig elvont magánerdőkre is kitérje a: i ;i.k.Má3ré3zt>ől azonban meg kel­lett követelnünk, hogy a birtokos szabadrendelkezési joga kifejezetten biztosítva legyen minden olyan túlzott beavatkozás ellen, amely beavatkozás anélkül, hogy a köz érdekében elengedhetetlenül szükséges volna, akár az erdőgazdaság fejlődését, akár a birtokos anyagi érdekeit hátrányosan érin­" /folytatása következik/

Next

/
Thumbnails
Contents