Magyar Országos Tudósító, 1930. december/3

1930-12-20 [053]

TUDOMÁNY, — -MONTESSORI MARIA, A VILAGHIRU OLASZ G1.ERMEKPEDÁGOGÜS ELÖADAST TARTOTT A PEDAGÓGIAI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Pedagógiai Társaság ezévi díszközgyűlésén tiszteletbeli tagjául választotta Olaszország nagy nevelési tudósát dr. Montessori. Máriátr . '. A világhírű olasz nevelő megválasztását azzal köszönte meg, hogy eljött Budapestre és előadást tartott a Magyar Pedagógiai Társaságban szombaton délután. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki.s az Akadémia ülésterme zsúfolásig negtolt. A megjelentek sorában ott láttuk: Arlotta olasz királyi követet ós feleségét, G, B. Oxili# olasz katonai attasét, dr. Astis Giovanni olasz követségi ügyvivőt, herceg Pignatellit, Vidmár olasz sajtóattasét, dr, Petri Pál államtitkárt, Gömöry-Laiml László külügyminiszteri tai ácso. t, Haász Aladár miniszteri tanácsost, Magyary Zoltán dr. egyetemi '"nárt, Pauler Akoa ogyetemi tanárt, Fináczy Ernő egyetemi tanért, Kerné.:; Ferencet, gróf Zichy Rafaelnót, Sándor Istvánt, Gerovich Tibort, Éltos Mátyást Suppén Vilmost, Erődy Bélát, továbbá meg jelent az olasz kolónia toljos számban. Montessori Máriát K o r n 1 s Gyula fogadta, kit a közönség., mikor az elnöki asztalhoz ült, nagy ünneplésben részesített. Montessori Máriát Kornis k államtitkár a következő beszé del üdvözölte: * Engedje meg, hogy a Magyar Pedagógiai Társaság nevében mély tisztelettol üdvözöljem s hálásan köszönjem mog, hogy alkalmat adott arra, hogy a világnak ma legnagycub hatású nevelőjét >s túrsaságunk tisztoletboli tagját körünkben személyesen megismorhot jük. - Nagy öröm és kitüntetés számunkra, hogy szemólyosen hallhatjuk ma szerzőjét arxiak a nevelési rendszernek, melyben az igazi tudományos szellem ós a mély női intuitió, a nevelésnek mind testi ós lelki, mind pedig erkölcsi következményei, a gyermek szabad egyéni fejlődésének, másrészt a társasólet haladásának szempontjai, a nevelői gondolatok természotes egyszerűsége, másfelől kifejezésük szemléiétessógo, s plaszticitása a szolid elvi tudományos alapvetés ós a nagysikerű gyakorlati hatékonyság oly csodálatos összhangban egyesül c Ezért találunk rá a Casa doi 3ambini-ro kerek o világon mindenütt2 civilizált országokban éppen Ugy, mint Jáván, vagy a Fülöp szigetekon, vagy a Tüzföldön, ahol az ön* . nevelési módszere éppen a civilizációba való bevezetés legjobb eszköze, Postalozzi ós Fröbel gyermek szeretető és szont entuziazmusa, de egyben apostoli szelleme ós energiája él önben, Nomcsak gondolatainak immanens ereje, hanem fáradságot nem ismerő apostoli biLzg°ságn is közreműködött abban, hogy ma már a Montessori-rondszer nemcsak hazájáé, a dicsőséges Itáliáé, hanem az egész emberiség nemzetközi szellemi kincse. Mindenütt a filágon az ön nyomdokain iparkodjunk nevelni a felsorkenő nemzedékeket szabadságra, önállóságra, cselekvő szellemre, munkás társaséletre, a fizikai és szellemi munka örömére. - A mi országunkban is, ahol a világháború és az ezt követő anyagi és szellemi válság eddig még nem engedte meg az ön rendszerének teljes gyakorlati kibontakozását, ' nagy számmal vannak a Montessorieszméknek buzgó * . ». terjesztői. Most az ön személyes megjelenésének varázsa csak növelni fogja hazánkban is gondolatainak szuggesztív erejót. Kornis Gyula államtitkár üdvözlőbeszéde után Montessori Mária hálás szavakkal köszönte meg a meleg fogadtatást és megkezdte *A gyermek társadalmi helyzete" cimü előadását. Abból indult ki, hogy a jyermek társadalmi helyzete szociális probléma. Más a szegény és más a gazdag gyermek helyzete; amig a szegényé természetesebb, szabadabb, ad3ig a jómódú szülők gyermekének mesterkélt az élete és helyzete,s ezt a nüveltség hozza magával. Párhuzamot von a vadember és a müveit ember gyermekének helyzete közt. Azok a gyermekek, akik a legjobb környezetben élnek, egyúttal a legeinyomottabbak,a ez ellen a gyermek egyénisége lázadozik. A felnőttek társadalmában a mozgalmak okai külsők és belsők, a gyermekeknél inkább belsők. A, felnőttek éta a gyermekek mindig szembenállanak egymással; a gyermek ellenkezik, s a felnőtt az, aki guzsbaköti 5t, a gyermek lelkülete, egy én is ege szerint f ellázad^de a felnőtt nem türi 3 2t. /Folyt, köv./