Magyar Országos Tudósító, 1930. december/3

1930-12-30 [053]

K Ü i JI ii z i n x « Ü a. /ÉRDEKES ÚJÍTÁSOK AZ ÚJÉVKOR ÉLETBELÉPŐ* EGYSÉGES REFORMÁTUS LITURGIÁBAN, folytatás. / Szimbolikus istentiszteletek: a konfirmáció, az esketés, a te­metés, a lelkészszentelés ós a püspöks zen teles <•, A házasságkötés megoldásának helye rendszerint a templom,a zon­ban lehet a templomon kívül is megáldani a házasságkötést, a lelkész laká­sár:., magánházaknál. Ha az egyik esküvő fél nem keresztyén, vagy unitárius valláson lenne, azzal az eskü szövegét a Szentháromság egy Istenre vonatkozó részlet kihagyásával kell mondatni, vo gyis egyszerűen az élő Istenre esket­ni,^'" A temetési • szabályok között kimondja a rendtartás, hogy olyan, legalább tTmzév lelket számláló gyülekezetekben, ahol a tisztán kántor által vég­it énekszós temetés eddig gyakorlatban volt, ez a gyakorlat mindaddig fenntartható, ameddig a lelkészi erők száma oly módon nem emel te tik,hogy valamennyi temetést lelkészi személyek végezhetnek* A püspökök intézkedjenek, hogy a.z illető gyülekezetek kántorai a fent jelzett átmenet tartamára gene­rális fakultációt kapjanak arra, hogy egészben, vagy részben lelkész nél­kül végzett temetéseken előre megszabott rövid liturgiákat felolvassanak* A halottat nem szabad a templomba bevinni, hanem a koporsót le kell tenni a cin teremben, vagy a portikuszban. A halottakat a búcsúztat ób őszedben lehe­tőleg ne aposztrofáljuk, mondja tovább az utasítás, se első személyben ne beszéltessük, AZ öngyilkost éppen ugy el kell temetni, mint mis halottat. Igen sokszor hibásabbak a birái, mint a vádlott, jegyzi meg itt O/azabály­ren delet .Ál tálában a papnak mindenkit el kell temetni, akinek temetésére kérik és senkit, akiére nem kérik, A temetés nom jog, hanem kötelesség,A temetést még attól sem szabad megtagadni, akit az egj- házból kiközösítettek - ha a hozzátartozók kérik mi után a temetés nem á halottnak szól, hanem az élőknek. A búcsúztató beszéd ne rikatás legyen, hanem megnyugtatás, föl­emelés és vigasztalás végett. A temetőbe vivő uton az éneklés régi reformá­tus szokás és fenntartható, ahol azonban az uton való éneklés csődületet okozna ós tüntetésnek látszanék, el kell hagyni, Temetés utáni gyászisten tő­letek csak rendkívüli esetekben tarthatók: ha az illető személy a gyülekezet­re, vagy az egyházra nézve történeti jelentőségű egyén volt> A püspökszenteiésro nézvo végül megállapítja az uj liturgia, hogy: M e szertartásban a püspök nem nyer semmi olyan lelki ha ta Ima t, vagy karizmát, amit mint lelkész a felszentelésben el nem nyert volna, de miután egész életét egy nagy szolgálat végzésére ajánlja fel, ezt a felajánlást a püspöks zentelés régi, tisztes szokása szerint kell véghezvinni," /MOT/F. UJ LELKÉSZEK. A szádelői /megszállott Felvidék/ református egyház uj lel­készét, Kecskeméthy Lajost most iktatta tisztébe Kőszeghy Gábor tomagörgői lelkész, - A jákóhodosi reformátusok 8 árny Gusztáv nagy­váradi segédlelkészt, a paptamásiak 0 r o s z István, ugyancsak nagyvára­di segédlelkészt választották lelkipásztoruknak. /MOT/F. —RAFFAY PÜSPÖK ÜDVÖZLŰIRKTA A NOBEL-BÉKBDIJAS SÖDERBLOM ÉRSEKHEZ.R a f ­f a y Sándor dr. bányakerülcti evangélikus püspök igen meleghangú üdvözlő levelet intézett a svéd evangélikusok üobe 1-dijas érsekéhez, S ö d e r ­b 1 o m Náthán ár,-hoz, Raffay püspök a zt a meggyőződését fejezi ki a le-, veiben, hogy a Kőbel-dijjal való kitüntetés az >jgvsz világ luther&nizmusá­nak és protestantizmusának megbecsülését is jelenti, s ezenkívül hangoztat* ja s püspök, hogy ;S^üorblQm-.;,éj?apk mindenkor nagy megértője és méltánylója volt a magyar egyházak béketörékvéselnokrÉrdekes különben, hogy az egéiZ magyar evangélikus, illetve református : püspöki kar egyhnngusr. maga is tá­mogatta Söderblom érsek Nobel-dij jelöltséget a svéd ékadémiánál. /MOT/F,

Next

/
Thumbnails
Contents