Magyar Országos Tudósító, 1930. december/3

1930-12-30 [053]

K Ü i JI ii z i n x « Ü a. /ÉRDEKES ÚJÍTÁSOK AZ ÚJÉVKOR ÉLETBELÉPŐ* EGYSÉGES REFORMÁTUS LITURGIÁBAN, folytatás. / Szimbolikus istentiszteletek: a konfirmáció, az esketés, a temetés, a lelkészszentelés ós a püspöks zen teles <•, A házasságkötés megoldásának helye rendszerint a templom,a zonban lehet a templomon kívül is megáldani a házasságkötést, a lelkész lakásár:., magánházaknál. Ha az egyik esküvő fél nem keresztyén, vagy unitárius valláson lenne, azzal az eskü szövegét a Szentháromság egy Istenre vonatkozó részlet kihagyásával kell mondatni, vo gyis egyszerűen az élő Istenre esketni,^'" A temetési • szabályok között kimondja a rendtartás, hogy olyan, legalább tTmzév lelket számláló gyülekezetekben, ahol a tisztán kántor által végit énekszós temetés eddig gyakorlatban volt, ez a gyakorlat mindaddig fenntartható, ameddig a lelkészi erők száma oly módon nem emel te tik,hogy valamennyi temetést lelkészi személyek végezhetnek* A püspökök intézkedjenek, hogy a.z illető gyülekezetek kántorai a fent jelzett átmenet tartamára generális fakultációt kapjanak arra, hogy egészben, vagy részben lelkész nélkül végzett temetéseken előre megszabott rövid liturgiákat felolvassanak* A halottat nem szabad a templomba bevinni, hanem a koporsót le kell tenni a cin teremben, vagy a portikuszban. A halottakat a búcsúztat ób őszedben lehetőleg ne aposztrofáljuk, mondja tovább az utasítás, se első személyben ne beszéltessük, AZ öngyilkost éppen ugy el kell temetni, mint mis halottat. Igen sokszor hibásabbak a birái, mint a vádlott, jegyzi meg itt O/azabályren delet .Ál tálában a papnak mindenkit el kell temetni, akinek temetésére kérik és senkit, akiére nem kérik, A temetés nom jog, hanem kötelesség,A temetést még attól sem szabad megtagadni, akit az egj- házból kiközösítettek - ha a hozzátartozók kérik mi után a temetés nem á halottnak szól, hanem az élőknek. A búcsúztató beszéd ne rikatás legyen, hanem megnyugtatás, fölemelés és vigasztalás végett. A temetőbe vivő uton az éneklés régi református szokás és fenntartható, ahol azonban az uton való éneklés csődületet okozna ós tüntetésnek látszanék, el kell hagyni, Temetés utáni gyászisten tőletek csak rendkívüli esetekben tarthatók: ha az illető személy a gyülekezetre, vagy az egyházra nézve történeti jelentőségű egyén volt> A püspökszenteiésro nézvo végül megállapítja az uj liturgia, hogy: M

e szertartásban a püspök nem nyer semmi olyan lelki ha ta Ima t, vagy karizmát, amit mint lelkész a felszentelésben el nem nyert volna, de miután egész életét egy nagy szolgálat végzésére ajánlja fel, ezt a felajánlást a püspöks zentelés régi, tisztes szokása szerint kell véghezvinni," /MOT/F. UJ LELKÉSZEK. A szádelői /megszállott Felvidék/ református egyház uj lelkészét, Kecskeméthy Lajost most iktatta tisztébe Kőszeghy Gábor tomagörgői lelkész, - A jákóhodosi reformátusok 8 árny Gusztáv nagyváradi segédlelkészt, a paptamásiak 0 r o s z István, ugyancsak nagyváradi segédlelkészt választották lelkipásztoruknak. /MOT/F. —RAFFAY PÜSPÖK ÜDVÖZLŰIRKTA A NOBEL-BÉKBDIJAS SÖDERBLOM ÉRSEKHEZ.R a f f a y Sándor dr. bányakerülcti evangélikus püspök igen meleghangú üdvözlő levelet intézett a svéd evangélikusok üobe 1-dijas érsekéhez, S ö d e r b 1 o m Náthán ár,-hoz, Raffay püspök a zt a meggyőződését fejezi ki a le-, veiben, hogy a Kőbel-dijjal való kitüntetés az >jgvsz világ luther&nizmusának és protestantizmusának megbecsülését is jelenti, s ezenkívül hangoztat* ja s püspök, hogy ;S^üorblQm-.;,éj?apk mindenkor nagy megértője és méltánylója volt a magyar egyházak béketörékvéselnokrÉrdekes különben, hogy az egéiZ magyar evangélikus, illetve református

: püspöki kar egyhnngusr. maga is támogatta Söderblom érsek Nobel-dij jelöltséget a svéd ékadémiánál. /MOT/F,