Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-13 [052]

Hl R £ Ki /MADARASZ VIKTOR EMLÉKEZETE A SZINNYE2 MERSE TARSASAGBAN, P O 1 y t

0 1,/ Három megrázó erejű kompozícióját, melyot Parisban festett, a csodálkozás megdöbbenésével fogadta Pest, Jóka$. nagy elismeréssel ir a fiatal mesterről, kit ez az elismerés kimondhatatlanul boldoggá tett, 1359. májusában Kossuth Lajossal találkozott Parisban, ki 111» Napóleon császárt akarta a magyar ügynek megnyerni. Madarász Viktor több izben kalauzolta Kossuth Lajost, ki mikor dolga végozetpen elhagyta a francia fővárost, hálálkodva búcsúzott el a fiatal mestertől, 1861-ben a párisi szalonkán kiállított képeiért megkapta a francia állam nagy aranyérmét, melyet Idegen művész csak nagyon ritkán kaphatott meg s ez a kitüntetés egyenesen Napóleon csá-« szár rendelkezésére érte őt. Egyszerre megnyíltak előtte a legelőkelőbb szalonok. Egész Franciaországban ismert"?, lett a neve, megbecsülték, szerették, s ő volt Parisban az első magyar ember, aki Magyarország múltját és jelenét megismertette s aki sok értékes barátot szeraett hazájának,Közben egyre magasabban emelkedett művészetében és minden munkája fokozta személyének jelentőségét Paris művészeti és társadalmi életében',, De sikerei nem tudták elaltatni honvágyát, Pestre vágyott, felfrissíteni a magyar képzümüvószeti életet. De nem akarta a párisi barátait hálátlanul elhagyni ós ezért alkalomra várt. Az alkalom • nem késett sokáig

t Franciaország és Poroszország háborúba keveredett s Madarász Viktor mint sok más idegen művész, elhagyta Parist, Boldogan jött haza, azt hitte, hojgy nagy hasznára leőz majd a magyar müvészethok és kultúrának. Ez a reménység okozta vosztét

9 mert mikor megtudták pályatásai, hogy végleg le akar telepedne, megdöbbentek és megindult ellene az intrika,, A kormány pályázatot hirdetett ekkoriban történelmi festményre. Madarász megfestette Hunyadi Má'tyást a prágai fogságban, azonban a kritika kigúnyolt a p

Miélysóges keserű csalódás lett úrrá lelkén, mert látta, hogy alantas eszközökkel megbuktatására törnek, B3ár sok őszinte tisztelője volt, elkedvetlenedefctt

0 A munkát már nem olyan mértékben folytatta, mint azelőtt,, tftolsó nagy sikerét Petőfi halála cimü képével arat ta, ezt a képet sokszori sitották s országszerte ismerték^ Egy példányt Kossuth Lajosnak is elküldött, ki hálás köszön etet mondott érte s cserébe arcképét küldötte el Madarász Viktornak,, kinek ez volt a legragyogóbb elégteéel azokért a támadásokért, amelyek művész társaitól érték

0 A 70-es évek végén letette az ecsetet

e Apja meghalt s őrá bízta vas-éS réz hámorának vezetését. Közel husz esztendeig nem festett sommit, minden energiáját felőröl te az üzlet, azonban nem értett a vezetéshoz s a nagy ipari vállalata laslan tönkrement, ami megmaradt volna, azt hűtlen alkalmazottai ragadták el tőle

0 Kénytelen volt ismét az ecsethez nyúlni p de vonásai mér bizonytalanok lettek, színei kemények s kiállításokon csakis régi munkáit mutatta be újra, A milleneum esztendejében aranyéremmel tűntették ki,."ide nem állami nagy aranyéremmel, hanem olyannal, amilyent sok. százat osztottak széto Hetven esz tendős korában szép villáját is el kellett adnia, de az utolsó pillanatig uralkodott érzésein s ur maradt és férfi. Még tizennégy esztendőt élt ezután a szomorú költözködés után és 1917-ben halt meg

c Sebestyén Ede előadásáért Petrovics Elek mondott köszönetet. /MOT/Vr

c A MAGYAR STATISZTIKAI TARSASAG december 16~án. kedden délután 5 órakor a Statisztikai Hivatal üléstermében /ll

0 Keleti Károly-útra 7, I. emelet/ előadóülést tart, amelynek tárgya Elekes oDezső előadása 5Í

A világgazdasági válság statisztikai képe" cimen

c /lvi0T/B„ A SZÉKESFŐVÁROSI IPARRAJZI&XOLA növendékeinek munkáiból karácsonyi vásári rendez, melyet dr. P u r é b 1 Győző székesfővárosi tanácsnok december 15-ér hétfőn délelőtt fél 12 órakor nyit meg. A megtekintés díjtalan. A kiállítás december 23-ig délelőtt 10-től l-ig és délután 4-töl 7-ig van nyitva

e /MOT/B. t