Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-11 [052]

Budapest, 1930. december 11« ' ? ~^ XII- évfolyam, 281. szám. ECKHARDT TIBQff BESZÉDE, /folytatás,/ Elvi alapon, megingathatatlan program alapján; csak két párt áll, a szo­ciáldemokrácia, amely külföldről irányított politikád ^folytat ós a Keresz­tény K„zségi Párt a dolgozó magyar és keresztény polgárság pártja. Vétkes szándék polgári frontot elkötni a munkásaágggá szemben 0 Nem polgári fronts, hanem nemzeti frontra van azükaég, a nemzetközi fronttal 3zemben. A keresz­tény magyar dolgozó munká3, tisztviselő és polgár között nem lehet HSönbséget tenni, mindegyik egyformán értékes tényezője a magyar termelésnek. Az egy­séges nemzeti ', s r frontnak épp ugy szembe kell állnia a nemzetközi marxiSB­mussal, mint a namzetközi kapitalizmussal. Semmifélé kizsákmányoló törekvést a fővárosban megtűrni nem k 3zabad 0 - Egységes magyar frontra van szükség a jobb magyar jotoő megalapozása érdekében* - A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Csókás Gábor katholiku3 x lelkész szólalt fel. Lázár F erenc befejezőül azt hangoztatta, hogy a jövőben a párt nem vállalja azt a szerepet, hogy a felelősség kérdéséfe&n egyedül maradjon a porondon, mig a többi pártok gyáván kivonják magukat, /MOT/Ss. KÖZSÉGI VÁLASZTÁSI HÍREK. ZU: Tizenharmadik kiadás A KERESZTÉNY KÖZSÉGI PÁRT BUDAVÁRI SZERVEZETÉNEK VACSORÁJA. Pro D o m o : Pótlólag adjuk a fent jelzett gyűlés kapcsán Wolff Károly beszédét, melyben az üzemek kérdésében Éber Antalnak válaszolt. " A Keresztény Községi Párt Budán körzeti ülést tartott, amelyen Wolff Károly nagy beszédet mondott és ebben a beszédben válaszolt Éber Antalnak arra az átiratár-, amelyet mint a keresledelmi és iparkamara uj elnöke intézett hozzá a városi üzemek ügyében^Kijelentette Wolff Károly azt, hogy a nagyüzemek fentartása közérdek és ezeket má.3 formába elképzel­ni nem lehet, mert csak a közönség ellenőrzése alatt lehet őket tartani. Nem lehet a nagyüzemeket átereszteni a nagytőke birtokába és különben is el­intézni valója van a nagytőkével, mert a nagytőke nem lehet állam az állam­ban. A nagytőkének alá kell rendelnie magát a nemzet egyetemes érde­keinek és egyjiőre jobban bizom Budapest közönségének ellenőrzésében, mint a nagytőke gazdálkodásában. Azt akarjuk, hogy ebben a városban legyen a legol­csóbb a gáz, a villany, . a viz é3 a villamosjegy egóaz Európában, tűnjenek el a mammut-fizetesek. Mégpedig nemcsak a közüzemeknél, hanem a nagytőke al­kalmazottainál ia. /Taps./ Állami szubvenciót elvetni,-folytatta Wolff Károly-és ugyanakkoi nagy fizetést húzni, ez nem megy. /Élénk helyeslés./ A részvénytársaságok le közpénzeket kezelnek éa minden pénz alárendelt eszköz C3ak a nemzet egyeteme szempontjából. Mi nem akarunk terheket szaporítani, ezzel szemben a szociális ták azt akarnak. Minden polgárt meg akarnak adókkal terhelni, addig, amig össze nem roggyannak a súlyuk alatto Mi az üzemek jövedelméből szociális po­litikát v'sdinálunk, de el akarjuk tüntetni azokat az üzemeket, amelyek a kis­embereknek csinálnak konkurenciát, amelyek kontár üzemek és amelyet a háború dobott a felszínre. A részvénytársaságoknak azonban ezeket sem vagyok hajlandó átengedni. S 1 g e t y János ; Az H &r3zemek" r-nek sem. Wclff Károly: Független adófizetőket akarok látni 03 önálló kis­iparosokat, mert minden kisiparos egy vár a vörös veszedelem ellen. A múltban a céhek a keresztény erkölcs alapján jó árut adtak tisztes3ége3 áron, de a szocialistáknak gyár kell, nekik proletár kell, /Folytatása következik,/

Next

/
Thumbnails
Contents