Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-19 [052]

Budapest, 1930. december 19»'& —XII. évfolyam, 288. szám. KÖZSÉGI VÁLASZTÁSI HÍREK, /KÁLLAY MIKLÓS ES GÖRGEY ISTVÁN- BESZÉDEI AZ EGYSÉGES K& SÉGI POLGÁRI PÁRT MAI NAGGYÜLÉSÉN. Folytatás 1./ Tegnap nemcsak az érdekeltségek hivatalos képviselőivel, hanem egyes • ' szakmabeli kereskedőkkel is tárgyaltam és merem állítani, hogy mindenJki­bol a legnagyobb önbizalmat és optimizmust tapasztaltam és sehol a pe3z­szimizmusnak csiráját sem találtam meg. Mggam csodálkoztam, hogy ezek az urak milyen nyugodtan fogadták ezeket az eseményeket s azzal jöttek hoz­zám, hogy nem lesz semmi baj. Amikor megkérdeztem, hogy mljiesz azzal a tizenöt-húszezer sértess 3l f amelynek januárban, vagy februárban ki kel­lett volna mennie Csehországba, azt felelték, hogy a magyar szalámi ipar és huskereskedelem ugy fogja megoldani a dolgot, hogy a termelő megtalál­ja a maga számítását. Amikor ilyen gazdasági tényezőkkel mehetek a küz­delembe ós nem siránkozva jönnek a kormanyhaB,hogy a vámkonfliktussal nagy bajba jutottak, segítsen rajta,-sőt azzal biztatják, hogy nüicsen nagyobb baj és a kereskedelem a maga hatáskörében helyesen fogja elintéz­ni a dolgát, akkor jogos az az állításom, hogy ijedségre, félelemre nin­csen ok, hanem minden okunk megvan az optimizmusra. Amig önmagában bizó kereskedő és iparos van, addig a kereskedői, az ipari érdek el nem eshe­tik és amikor ilyen magában bizó, öötudatos, a maga érdekeit felismerő iparos és kereskedőosztály van, az mindig meg fogja találni azt a kor­mányt, amelynek az ő támogatására kell sietnie p K á 1 1 a y ^ezután az árleszállítás! áramlatról beszélt és figyelmeztette a kereskedőket, hogy ne tanúsítsanak szinte kétségbeesett ijedelmet, hogy kimaradnak a kiárusításból. Vigyázni kell, hegy az olcsó­sági áramlaS^ne válhassak a polgári gondolat ellen való támadásra, mint amilyen a köztisztviselők tisztességét aláásó törekvés. Az a polgár,aki értékeset termel, kufiturát tart fenn és kiveszi a részét a nemzeti mun­kának egyik fontos területén, nem lehet máról holnapra árdrágító. Szemfényvesztés az egyik oldalon takarékosságot követelni, a másikon pedig azt mondani, hogy egy tollvonással el lehet intézni a sok­milliós beruházásokat. A magyar polgár megérzésének felül kell emelkedni a megtévesztések láncolatán. Ámításokból győzelem nem fakadhat, valótlan­ságból eredmény nem lehet. A naggyülé3 közönsége percekig tartó ellenzéssel fogadta Kállay Miklós beszédét, amelyért Sc h e u e r Róbert mondott köszöne­tet, akinek 'felhatalmazásából bejelentette, hogy Kállay azonnal intéz­kedik, hogy az OTI-nál bármilyen hátralék a pályázat elnyerésénél aka­dály nem lehet, a közmunkák klirása pedig olyan egységes és részletes terv szerint fog történni, hogy azt minden kisiparos é3 kisvállalkozó is megérthesse, S c h e u e r ezután különböző fővárosi ' problémát fejtegetett és részletesen feltárta az uj törvényhatóság feladatalt a ta­karékosság, az adózás, a közszállitások, az iskola és közegészségügy te­rén. Görgey István országgyűlési képviselő volt a naggyülés következő szónoka. A párt középpontjának üdvözletét tolmácsolta és kérte a választókat, hogy most a választás küszöbén is igyekezsenek még ujabb híveket is szerezni Scheuer Róijertnek és jelölttársainak, mert Scheuer ötévi páratlanul nagy eredményeket felmutató, a Lipótvárosban egész uj városrészt, csatornázást, útburkolatot, és egyéb közmüveket varázsoló te­vékenysége a városatyaságra valfó kiváló rátermettségét bizonyltja. A zajosan megtapsqlt beszéd után Krompaszky Mik­sa, Molnár Dezső, E m ő d; y Aladár^ dr. beszéltek még. A naggyü­lés S c h e u e vj, >; . zárószavai után a ppárt jelöltjeinek lelkes ünneplésével ért véget. /MOT/B*

Next

/
Thumbnails
Contents