Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-19 [052]

Kézirat. Ötödik kiadás. / $0 Budapest, 1930. december 19, (? XII.évfolyam 288.szám. MEZŐGAZDASÁG /A MEZŐGAZDASÁGI KÖZLÖNY UJ SZÁMA. Folytat á3./ Gyakorlati és tudományos szempontból különösen ki kell emelnünk dr.W e 11 m a n n Oszkár ósZaitschek Arthur, valamint Németh József komoly figyelmet érdemlő közleményét. Általános feltűnést keltett annak idején gróf Hoyos Miksának, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnökének n kamara téli közgyűlésén tartott megnyitó beszéde, amelyet a közgyűlés ? •«• és Igazgatóválasztmányi ülés részletes ismertetésével együtt teljes szövegben közöl a Mezőgazdasági Közlöny "Kamarai közlemények

1

' cimü rávnta. Végül a Közlöny "Krónikájában

11 dr.S e r b á n Iván kamarai főtitkár ad gondos beszámolót a nemzetközi agrár konferenclák fontosabb mozzanatairól, valamint a külföldi nagyobbjelentőségü agrár vonatkozású eseményekről. /MOT/B, . w%i jái A SZŐLŐGAZDASÁG IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI AZ 0R&ZÍGO3 MEZŐGAZDASÁGI KAMARÁBAN. Báró Maillot Nándor halála miatt h033?rabb szünet után most ült öss.ze ismét az Országos Mezőgazdasági Kamara 3ZŐ1Ő- és borgazdasági szakosztálya, az időszerű kérdések megvitatátása. Az ülésen a szakosztály tagjain kívül a szőlősgazda társadalom éa borkereskedelem számos előkelő képviselője vett részt. A szakosztály megüresedett elnöki székébe egyhangú lelkesedéssel gróf T e lek i Józsefet választotta meg,dr, Baross Endrét pedig alelnökévé választotta, A szőlő- és borgazdaság időszerű kérdéseit dr.Baross Endre ismertette hosszabb előadásban. Kimutatta, hogy a nemzeti vagyonnak jelentékeny része, felületes számítás szerint^is 1 és l/4 milliárd pengő fekszik a azőlőgazdaságban és a magyar szőlőbirtok még a mai mostoha viszonyok között is 57 millió munkanapot nyújt, Jelentékenyen többet,mint a magyar gyáripar. Midőn ilyen hatalmas anyagi és szociális érdekek fűződnek a magyar szőlő- és borgazdasághoz, az államigazgatásnak tekintettel kell lennie a szőlőgazdaság céljaira és életképességét feltétlenül biztcs itania kell. A borértéke3ltési kérdésekkel kapcsolatban kiemeli, hogy az értékesítés a belső fogyasztáson múlik, csak a belső fogysztás emelése mentheti meg a szőlőbirtokokat. A bel3Ő fagyasztás emelését pedig elsősorban a borfogyasztási adó eltörlésével, a termelői italmérési engedélyek megszerzésének megkönnyítésével é3 végül a bornak nagyobb mennyiségben való lepárlásával lehetne elősegíteni. A borfogyasztási adó tekintetében minden "érdekképviselet ál1 éstfoglalt már számtalanszor, sőt az adó eltörlésének módjára 13 több javaslatot tettek. A szakosztálynak ezt a követelést Ismételten kifejezésre kell juttatni, az adó eltörlése a termelői árakat emelné és a fogyasztást lényegesen emelnél Legalább ennyire fontos volna az ls, hogy minden termelő egyszerű pénzügyigazgatósági bejelentés mellett korlátlanul kimérhesse saját termésű borát, ezáltal a termelők közvetlenül a fogyasztóktól jobte árat kapnának, a fogyasztók pedig olcsóbban, tiszta borhoz jutnának. Az iparú szeszgyárak kontingensének terhére lehetővé kellene tenni, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak a lisztes termények mellett borból is főzhessenek bizonyos mennyiségű^szeszt, hogy a gyen&éfcb minőségű borok elhelyezésére ezáltal is lehetőség nyíljon. Rámutatott arra is, hegy a pinceszövetkezetek a mai helyzetükben rendeltetésüknek megfelelni nem tudnak s többet ártanak, mint használnak a szövetkezeti eszmének. A hegyközségi törvénnyel foglalkozva ismertette azokat a hiányokat és hibákat, amelyek a törvény végrehajtását etidelg lehetetlenné tették á a szakosztályt kérte fel egy értekezlet összehívásának kleszközlésére, amely a gyakorlati élet követeiményelvel számolva sürgős végrehajtását előkészítené. . A termelési kérdésekkel foglalkozva a 3zőlő és borkisórletl //] intézmények szükás dotációját tette szóvá, holott a szőlőgazdaság nagy M nemzetgazdasági jelentőségénél fogva az állam részéről sokkal nagyobb íj/ /folyt, köv./