Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2
1930-12-18 [052]
MAGYAR 0 R3Z AGO S TUD© ITO . Kézirat. Tizenhatodik kiadás. Budapest, 1930. december 18. ' ^ XXX« évfolyam, 287. szám, NYILjATKO ZAT . -—NYILATKOZAT• Kgyxk célutáni lapban megjelent ama hirre nonatkozóan, hogy R a s s a y ráfoly a Nemzeti Szabadelvű Párt elnöke a öemokrata Párt vezetőségével érintkezést keresett és listakapcsolására ajáulato-t tfttt* amelyet a Demokrata Párt visszautasított, R a s s a y Károly az alábbi nyilatkozat közlésére kérte fel a Magyar Országos Tudósítót, n A hlr elejétől végig valótlano" /MOT/B. !<- V* A TAVASZI: ÉEITKEZÉSRÖK TANÁCSKOZOTT ÉS HÁZADOKENTESSÉOT 'S$&&^ , 3tifo*^ ' '' IETE/TT A>Z .ÉPÍTÉSZEK OTLLLSE, ' ....... .4 • *A lipótvárosi, polrári kaszinó nagytóamőbaa Lőrönozy Mihály . főmérnök elnökleté VBJL épitc-őipari értekezletet tartottak 200 f&n&± közönség részvételével, A lipcótáváros éplt^áláa^o^ól, mérnökei és az építőipar körül közelebbről érdekelt szakmák képviselői, Lőrinczy Mihály főmérnök be jelöltette, hegy a kaszinó közgazdasági szakosztálya egész télen rendszeresen kivan foglalkojhi a jővőévi építési szezon munklehet őse éginek el ^készítésével, B e o s e y Antal törvényhatósági tanástag hosssabb előadásában részletesen foglakozott az építkezés kérdésével és a szükséges teendőkkel, amelyek között első a házadómentességi törvény legsürgősebb megalkotása, mert e tekintetben valóságos építőipari exlax van, nindgs semmi ami a magántőkét épit-ezéere ösztönözné. Az 1929 évi ház a dómén te • s égi törvény hatjíya a tavacszal le ját, de«e törvény nem is bizonyult megfelelő ösztönző inatyü^rj^tu^nak, ennél ju<M£ llberálstyabb törvényt kell alkotni. Gondoskodni kell,a 30 milliós csa^-s^Ihéz akció klbüvitéséről ós osökkaatoni kell az épitkej$s közterheit, amelyek ma 25 #-al drágítják meg az építkezést, GyfirbiTÉj István kimortttten ismertette a 30 milliós családiházépitésl akclófc, amelynél a kormány segítségével meg van az eshető ség hogy a tavaszra legalább átmenetként megteremtsék a kivezető utat az építőipar száméra a mai krízisből, Súlyos hiba, hogy az építőmesterek, o kőművesmesterek., az épitéri válalkozók stb, szétforgácsolt er^kel külön-külön utakon harcolnak különböző javaslatok édekóben, ahelyett, híg y összefogva egységes közvéíernyAéryt teremtettek volna valamely szerencsés koncepció érdekében, H r 1 e d r i c h F. Géza az építőmesterek ipartestületének képvisrletéto*) sürgette a közmunkáknál a vállalati rendszer reformját ós a közterhek leszállitás-át. 1 S c h e u e r Róbert törvényhat°sági tanácstag az épitő munkaalkalmak megteremtése érdekében kétirányú akciót tart szükségesnek. Egyiknek a kormány fele Irányulnia, amelytől sürgős adókönnyítéseket, az OTI kérdések rendezését, a kartellprobléma megoldását kell szorgalmazni. Az építkezéshez szükséges tőkét belföldön is meg leh>\» szerezni, mert nincs pénzszűke, a bankok tele vannak pénzzel, csak a bizalmi krizis miatt nem jut a töke ahhoz, hogy termelő funkcióját végezhesse. Az építésügyi szabályzat szőnyegen levő reformja során szem előtt kell tartani a mai kis szükségletnek megfelelő kistelkek alakításának lehetőségét ós vigyázni kell arra, hogy a telkek mikénti felhasználása körül a magántulajdon korlátozása ne menjen túlzásba. Az akció másik része a városi ügyekre vonatkozó. Itt elsősorban **:t~Z» le kell szállítani az épitkszést terhelő súlyos városli engedólydijakat és illetékeket. A városi közmunkáknál mára kiirást telje sen uj alapokra kell fektetni, mert a mai rendszer kútforrása az irreális ajánlatoknak ós az ajánlati rendszer ejgész anarchiájának,Mint t^örvónyhat c sági tanácstag és mint mérnök ember, közélee il működésének tengelyévé tette az építő munkaalkalmak szorgalmazását és az építkezések akadályainak elhiáritását. Az e'.rtekezlet olha tár ózta, hogy egész télen át rendszeresen előikésziti a jövő "őpitőévad építkezési lehetőségolt a panaszok és kívánságok; konkretizálásával, amelyet aztán memorandum f\ formájában a kormány ós a a-os illetékes tényezői elé terjes ztenek. /MOT/D
