Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2
1930-12-10 [052]
/ECHHARDT TIBOR DR. ELÖAUASA AZ UJ NEMZEDÉK FELADATAIRÓL. Folytatás 2./ A tőko szempontjából idejét multa a liberalizmus, a munkásság szempontjából pedig lejá* t a marxizmus ideje. Az uj irányzat a munkának és a tökének szakmaként való megszervezése és egységes nemzeti zxxx Irányitá sát követeli. És a jövő az érdekképviseleti alapon megszervezett egységes nemzeti társadalomé, amelyben a termelés 08 a fogyasztás erői összhangba ke rülnek • Az agrá* válsággal kapcs ola tban csak azt az egyszerű tényt szö gézem le, hogy amikor Európa 50 millió mázsa búzát importál évente, csak a legnagy^bbf oku tudatlanság és szervezetlenség okozhatja, h<gy a mi termelőink tönkre mennek. Az argentínai gazdák 8 pengős, a kanadai gazdák 12 pengős önköltséggel termelnek búzát, ez a buza tehát nem teheti tönkre az európai termelést. Azonban befelé meg kell teremteni az érdekkép viseleti alapon a megfelelő organizációt, kifelé pedig meg kell keresni a kapcsolatokat, amelyek egy közös egységes európai politikának a lehetősége: adják meg. Nálunk azonban a nemzeti szervezkedés lehetőség© nemcsak hogy nincs meg, hanem * , xktxz*~ *JLxXi /t^i minden szervezkedésnek mesterséges gáncsot vetnek. Egy nemzetnek annál magasabb a nivója, minél nagyobi számú az arisztokráciája, persze nem a születési arisztokráciát értem. A szakszervezeti munkás arisztokrata a szervezetlen és tanulatlan munkással szemben. A kamarákban tömörült .. ~» gazdatársadalom arisztokrata az egyedülélőkkel szemben. Helytelen tehát az e. politikai tendencia, amely fél a szervezkedéstől, amely az ifjúságtól, a kisgazdától, az iparostól ^ x. Mtxa,x. JÜSJC/A, j. f jxx jq?Al.< i. jbt elzárja a szervezkedés lehetőségét, mert Így az elégületlenség pejva módra éli a maga életét az országban, ahelyett, hogy a nemzet konstruktív erőivé változtatnák át« A gazdaválság idején nem szabad betiltani a gazdálapokat, hanem el kell fogadni agokat a gondolatokat a mozgalom alapjául, amelyek az elégületlensógben jutAak kifejezésre és meg kell menteni a gazdasátrsdalmat att 1, hogy idegen ideológiának, esetleg Prágából irányított mozgalomnak az eszközévé váljon. Neit lehet a szocializmust rendőri, vagy adminisztrációs kérdés gyanánt kezelnie .Örülnünk kell annak, ha a munkásság szervezkedik és azon kell dolgoznunk, hogy meggyőződésükké váljék a gazdákkal, a tisztviselőkkel való együttdolgozásnak és a szolidaritásnak az érzése* Minden termelő és dolgozó egyaránt tagja a társadalomnak,,;* 1F&: *>' ; ocauuc.ít Csalaf ontaságokkal enn X lehet Ideig óráiig tartani a parlamentarizmus látszatát, de mi követkéz! akkor, ha ujabb megpróbáltatás elé állíttatik ez ánemzet. A magyar fiata] ság a mai viszonyokból csak azt tanulhatja meg, arait nem szabad esinálni. Ne higyjétek el ti harmincévesek, akik itt összegyűltetek, hogy rátok csak kis kezdő állásokban van szükség, Ti vagytok a nemzeti ideálok önzetlen harcosai és a nemzetnek szüksége van arra, hogy szellemetek belekapcsolódjék a nemzet életébe és a ti felfogástok töltse el az aszottlelkü öregeknek a lelkét, akik nem méltók, hogy eztn nemzetet vezessék. /Tomboló taps./ ; Az elkövetkező három-négy óv további tragikus megpróbáltatások idejét jelenti és egy ujabb összeroppanás a nemzet végleges megsemmisülésével járhatna. Nincs időnk tehát várakozni, türelmetlenéül kell követelni az uj szellemet és az uj rendszert, nekem nem vigasztalás az sem, hogy az államhatalomban van-e elég erő őrködni a nemzet fölött, mert ez az erő nem arra való, hogy a magyar elégületlenséget torkonragadja és vórbefojt*sa. hanem arra, hogy az elégületlenség természetes ckait kiküszöbölje ós megszüntesse lelkünkben a bizalmatlanságod Lelkes taps fogadta Eckhardt Tibor előadását, mrxxxt amelyhez /MOT/0 St követ ° vita kore tébon számos értékes felszólalás hangeett el.
