Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-16 [052]

Kézirat . «^¿7 Tizenhetedik "kiadás, Budapest, 1930. december 16, XII, évfolyam, 284. szám. HÍREK. JESZENSZKY SÁNDOR DR. ES A SZINYEY TÁRSASÁG, A Szinyey Társaság ma esti ülé3én Csók István elnök bemutatta Jeszenszky óSándar dr. levelére, melyben főtitkári tisztségéről lemond. Ezután Csók elnök hosszabb bejedben méltatta Jeszenszky tizene gy éven át végzett munkáját, melyben hi^n a Társaság intencióihoz soha sem párt, hanem mindig az egyetemes magyar kulturális érdekek vezették. Nagyrészt az ő szervező munkája tette lehetővé azokat a sikereket, melyekre a Szinyey Társaság mindig büszkén fog hivatkozni. Szinyey Merse Pál művészetének mütörténelmi jelentőségét Jeszenszky dr. i3 hathatÓ3an propagálta külföldi 3zakkörökben é3 épp a közelmúltban megjelent nagy francia mü tört éne lant munka elismerése nem a társaság, nem Í3 Szinyey, hanem az egész magyar kultúra sikero . volt. Ezután hivat, kozott arra, h^gy a háború után a magyar müvészifjuság teljes elhagyatottságban volt, mikor a Szinyey Társaság minden szeretetével feléjük fordult. Tiz év alatt 144 , művészt részesítettek 344 díjban, 12 fiatal tehetséget küldtek hosszabb külföldi tanulmányútra. A fiatal művészek érdekében, kiknek nem vo^lt kiállítási lehetőségük, a Társaság megcsinálta a Tavaszi ^zalónt és még a Szinyey Társaságnak 11 év alatt csak kétszer jutott Ideje önmagának Budapesten kiállítást rendezni, az if jU3ág számára hat térlatot rendezett. Mikor a magyar képzőművészetnek egyetlen orgánuma 3em volt, létrehozta az immár hat éve fennálló Magyar Művészet cimü folyéirato-t, melyre igazán 3onkl sem foghatja rá, hogy S magyar képzőművészet egész egyetemének céljait szolgálja, A Ez a folyóirat ma tul az ország, sőt Európa határain fi egyik ismert orgánuma és hasznos reprezentánsa a magyar kultúra nak. A Társaság felolvasásai '

4 sorén a külföld legkiválóbb kritikusait éa műtörténészeit szólaltatta meg, kiknek -*xX/.XXtX7;x nálunk tett látogatásai igen sokat jelentettek a magyar kulturális propaganda szempontjából, A Szinyey Társaság londoni kiállítása volt a magyar kultúrának első megjelenése a háború után az

1

, angol közönség előtt és annak sikere aok későbbi, hasznos művészeti akciót tett volt lehetővé. Utána a Társaság brüsszeli kiállitása 1926-ban reánk nézve külpolitikailag igen kritikus időben, a magyar művészet, sőt a magyarság mellett valóságos ovációt eredményezett. Végül megemlitette Csók elnök Jeszenszky dr. legszemélyesebb sikere gyanánt, hogy a belga kormány nagyszerű londoni kiállítását elhozta Budapestre, A flamand művészetei Van Eyk-től kezdve napjainkig mutatta a páratlanul gazdag kiállitá3, mikor a Műcsarnok falén lógtak a belga \. muzeumok ós templomok legféltettebb kincsei. Jeszenszky ezzel a Képzőművészeti Társulatnak is nagy szolgálatot tett, melynek fennállása óta ez volt a legnagyobb művészi attrakolója. Nem hiszi, hogy lenne magyar képzümüvészetl egyesület - mondta Csók elnök,- mely ilyen széles körű 03 általános képzőművészeti célokat szolgáló munkásságra hivatkozhatnék és megdöbbenéssel állapítja meg, hogy éppen onnét, ahonnan e munkásság elismerését várnók, a pártosság vádját emelik ellenüj.íí,. Ezután Javasolta, hogy Jeszen3Zkyt munkája iránt érzett hála és elismerés jeléül a Társaság által adható legnagyobb kitüntetésben részesítsék azzal, hogy az évzáró közgyűlésen a tiazteletboli tagok sorába válasszák. A taggyűlés egyelőre legnagyobb sajnálattal terjeszti a közgyűlés elé a lemondást és a tisztelotbeli tagságra való ajánló ivet 1 valamennyi tag aláirta. /MOT/B,