Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1

1930-12-09 [051]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. Harmincegyedik kiadás, Budapest, 1930. december 9. // —- XII. évfolyam, 279. szám, TUDOM Á N Y . DEGSI IMRE DR. ELŐADÁS* A HIVATÁS a£ MESTERSÉG REJTETT JELENTÉSÍRÖL. Kedden este fél 8 órakor az Ügyvédi Kör zsúfolásig megtelt nagytermében D é c s i Imre dr. ideggyógyász-főorvos azokról a mélyen gyökerező éa rejtett okokról tartott előadást, amely okoknak döntő ' .• szerepük van az egyéni pályaválasztások kialakuü&ánál, Az előadó elsősorban hivatkozott arra, hogy azon a szemponton kivül, amit az életpályák a foglalkozási és a nemzeti termelési statisztika számára jelentenek, még sok más jelentőségük is van, az egyén szempontjából és a társadalom szempontjából. Az életpályák egyéal jelentősége annyira összefügg mindnyájunk öntudatlan hajlandóságaival hjgy amikor életpályát választunk, ennél a választásnál az életpálya sáljának,- annak a célnak, amire a pálya első pillantásra 3Z0lgál,- csak másodrendű jelentősége van. A cipész cipőkészitésből, a biró Ítélkezésből, az or vos a betegek gyógyításából él, ós amikor a pályáját választja, többé-ke vésbbé erre a célra is gondol. De ha az egyének életét életpálya szempontjából mélyebben kutatjuk, akkor minduntalan arra akadunk, hogy a foglalkozásukat nem annak a nyilvános fő célja, hanem valami mellékes, a legtöbbször egésze naiv, játékazerü külsőségek kedvéért választották. A kisgyerek azért akar cipész lenni, mert a suszterinasok jókedvűen pajkoskodnak az utcán, biró azért akar lennigi mert olyan nagyszerű érzés összehúzott homlokkal szigorus kodni az asztal mögött, doktor is valamelyik csillogó 3zer3zámért akar lenni, vagy pedig azért a felsőbbséges viselkedésért, amivel a torkába néz é3 receptet ir az embereknek. De ezek a gyerekes célok is még régibb hajlandósoknak a következményei: az utcai pajkosság, vagy a szigorú Ítélkezés, vag egy orvosi eszköz, vagy akármi más jelent-e elhatározó erőt a gyerek váfe gyai száméra, az már a világra hozott hajlandóságoknak éa a régibb élmények nek bonyolult eredménye, és azért is lehet már olyan erős, hogy ellenvetése nem használnak ellene, és már határozottan megszabják a gyerek jövendőjét. Mindez nem gyeöngeáége„.

f hanem erőssége a pályaválasztásnak, mert éppen az tudja minden erejét legjobban a foglalkozása szolgálatába állítani, aki pályaválasztásában az öntudatlan gyerekkori hajlandóságainak, az ösztöneinek találja meg a kielégülését. Ezen a módon egyszerű, erkölcsös polgári életpályákon olyan gyerekkori ösztönök is nyugodtalj klelégülhetnek, amelyek máa különben C3ak társadalomellenes, bűnös, vagy perverz-cselekedetekben elégül ffetnének ki. A legegyszerűbb példák közé tartozik a hentesség, vagy az operáló sebéfc,zz-orvos3ág, amely mind a kettő vérengző hajlandóságok számára ad egészséges és a társadalomra hasznos kielégülést. Hogy a társadalom szamára az életpályák és a foglalkozások mit jelentenek, azt még az egyéni sze pontoknál i3 sokkal bonyolódottabb törvényszerűségek szabják meg. Ugyanis az egyén néhány évtizedével szemben itt clvas^atlan évezredek fejlődése áll A koldulás, a bűnözés és még sok más jelenség évezredek óta nemcsak klirtha t^tlan, hanem még C3ak nem is csökkenthető. Annak ellenére, hogy időtlen idők óta úgyszólván az egész világon egysége3 vélemény áll velük szemben. Ezeknek a jelenségeknek a vizsgálásánál tehát azt kell látnunk, hogy a koldulásnak is, a bűnözésnek is magiban a társadalomban kell fentartó erejüknek lenni. Minden nyűgös voltuk mellett olyan dolgoknak is kell rejleni bennük, amire a társadalomnak szüksége van. Ha ezt a szükséget a társadalom nem i3 vallja be. Az igazi bűnözésről azt kell például észrevennünk? ogy tulajdonképpen reprezentatív jelentősége is van valamennyiünk elfojtott bűnös ösztönei számára. A hires gyilkosságok törvényszéki tárgyalásain minden hallgató izgatott érdeklődésében egy-egy kis csenevész gyilkosaági ösztön elégül ki. Epp igy a koldulás nemcsak az anyagi nyomor kérdése, a koldusság mindenhol a világon szerve'.zett életpálya, amelyből senki se törekszi

1 menekülni, amibe azonban belesülyiedni sem lehet. Az igazi koldus lelki szükségből, igazi hivatásból koldul, aki pedig nem koldus, az a legvégső elnyom rovásban sem tud igazán koldulni. A társadalom szempontjából a koldusnak I misztikus jelentősége van és min't olcsó jótékonysági lehetőség, a társada I lom számára a koldusság is az örökké fentartott életpályák közé tartozik. Em zért nem tud a társadalom,az erkiölc3i reform szembeszállni a rég letűnt id | maradványának szánt J. , A

, Egye»s életpályák kiirthatatlanságának ez a jel * tősége a társadalom számára. /MOT?/'. K.