Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1

1930-12-09 [051]

Kézirat. . ' Negyedik k i a d á ; éf-. / 0 _ ! , Budapest, 1930. december 9. f X

II. évfolyam, 279. szém.KÖZSÉGI VÁBSZTASI HIKEK. NAGYGYŰLÉS A VACI ÜTŐNr Az Egységes Községi Polgári Párt XIII. kerületi szervezete vasárnap délelőtt a Váci-utl Népmozgóban tartott nagygyűlést, melyen a párt listavezetői D i n 1 c h Vidor kormányfőtanácsos és P 1 a z z a Győző törvényhatósági bizottsági tagok ismertették a párt prograramját. Iví é *z e s Jáhos elnöki megnyitója után P i a z z a Gyüző szólott a választókhoz. Gazdasági problémákkal foglalkozott és hangoztatta, hogy a Községi Polgári Párt célja elsősorban a gazdasági bajoknak a megszüntetése. Ehhez a programmhoz tartozik az üzemek fokozatos leépítése is, mert az a cél, hogy meg kell szüntetni minden olyan ha tósági vállalkozást, amely indokolatlan és felesleges versenytársa a kisembereknek. A Községi lolgári Párt a kapitalista termelési rend alapján áll, ez azonban nem jelenti* azt, hogy tűrje a nagytők túlkapásait a kisemberek rovás ára. Ezután a szociáldemokráciáról beszélt és rámutatott, hogy ugyanakkor, amikor a szocialisták a nagytőke ellen hadakoznak, maguk is nagy kapitálist a vállalatokat létesítenek, amilyen a Törekvés, a Korvinia stb. A polgárságnak, fejezte be beszédét - jusson eszébe, ml volt tiz év előtt és akkor tudni fogja a zt, hogy milyen érdeke a főváros lakosságának, hogy ezt a pátot támogassa és segítse,!' • 1' .".. . hogy a jövőben még fokozottabb erővel folytathassa a békés alkotómunkát. Azért kapcsolódott az Egységes Községi Polgári Párthoz, mert itt látja legjobban a komoly, felelősségteljes polgári munkát, a békés haladás biztosítékait. Piazza Győző nagy tetszéssel fogadott beszéde után Din i c h Vidor beszélt nagy hatás mellett a választékhoz. Megköszönte a kerület lakosságának előlegezett bizalma: , amely mára s zel vény gyüj tésnél olyan impozáns módon megnyilatkozott. D 1 n 1 c h ezután azt fejtegette, hogy a dolgozó polgárságnak és munkásság nak van legfőbb joga ahhoz, hogy beleszóljon a főváros ügyeinek irányitásába. A polgárság képviselőinek pedig az a kötelessége, hogy mindent elkövessen a nagyobb darab kényé réfet és azért a jobb lé tért, am&lyot minden jószándéku, becsületes, dolgozó ember nemcsak megérdemel, hanem amihez jussa van. Ezután a munkássághoz szólott és érthetetlennek mondót ta, hogy a munkásságnak egy nagy része, az amely a nemzetközi ideológiától van megmételyezve, valósággal ellensége annak a magyar polgárságnak, amely bői a munkásság cl, amely? . a munkásságnak kenyeret ad. Ne felejtse el a munkásság, hogyha a polgár gyenge, leromlik, hogy maga is éhes, akkor nem lesz kenyere a munkásságnak sem, A polgárság megerősítése tehát elsősorban munkásérdek is. Nem akarja a nagykapitalizmust alátámasztani, de meg akarja .erősíteni a polgárságot, amelyik izzadja az adókat, fentartja az üzemeket, biztosit ja a fogyasztást és ezzel a termelés rendjét. Nem mindenkinek tetszik ez a programm, mert vannak, , még mindig árnyak, amelyek szeretnék feltámasztani a vörös időket, ezek a bujtogatok, vigyázzanak, A polgárság résen lesz, S még egyszer nem fogják kibolondittani a vörös bujtogatok a munkásokat az utoára, mert az öntudatos polgárság fegja ezeket a lelketlen ólősdieket kisöpörni az országból, a moszkvai p»okolba, ahova valók. Boldog lenne, ha a munkástestvéreket ipeg tudná nyerni a nemzeti gondolatnak, ha ezekben az ádventi iűőkben megértenék a harang szavát, amely azt hirdeti, hogy szeresd felebarátodat, mint magadat, ha ugy tudnánk szeretni egymást mi magyarok, ahogy gyűlölni tudunk, rohamlópésben mehe tnénk előre a szebb jövő felé, amely polgárnak ós nemzeti alapra helyezkedő munkásnak egyaránf meghozza a szebb, boldogajövőt. Rengeteg párt küzd ezeken a választásokon, amelyek mind (*sak szétforgácsolják a polgárságot. Vigyá.zni kell a polgárságnak, mert a szétforgácsoló pártok mögött ott áll egységesen a szélsőségek frontja. Az összefogás szükségességének hangoztatásával fejezte be beszédét, ismét kérve a munkásság józan rétegeit, hogy értsék meg a magyar összefogás szükségességét, Erós polgárság, jólétben élő munkásság fogja meghozni a jobb magyar jövendőt, amelynek felépítésén mindenkinek egyformán dolgozni kell. Ez a jobb jövő a béke, a nyugalom, a munka, ennek, a pártnak a programmja, a maszlagoló, hazudozó kortes jelszavakkal szemben, B a b 1 t z Gyula, Császár János ás mái ok beszéltek még nagy tetszés •• melletti, amely Mézes János ötletes zárószavaival ért véget. /MŰT/D, «~