Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-22 [050]

/DUNAMELLEKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE

s

folytatás 4./ Ez a sátáni cirkulusivic^ózuslszőritja most a torkunkat* Még szerencséje a magyar kálv in izmusnak,. í.gy szól Ravasz püspök, hogy legn^gyjobb 1- ".xit innenső gazdaemberekből áll„ Nem tudom elfelejteni akormányzé ur nak egyik,bölcs mondását; & gazdasági válságot az agrárállamnk mégis könnyebben kiállják, mert könnyebb mezítláb j.rni

p mi^t éhezni,.,^ Az is$ri munkásság munkanélkülisége a tulajdonképpeni tömegprobléma és innen is^felemelem szavamat és kérem az egyházkerület minden tényezőjét, hogy egész erejét összeszedve, a keresztyén szeretet segitőmunkájában meg ne szűnjék* - Lelkészek 03 taníték életében is megdöbbentő és váratlan fordulat történt, a gabonaár zuhanásával negyven-öttieü százalékkal szállott alá a református pap és tanit^ jövedéÍme

t Mit jelent ez egy olyan családraji ahol több gyermeket kell tanítani, vagy pedíg_ a jobb időkből át~ hoáptt terheket kell továbbhordozni, hem szükséges toVabb f e j t eget nem <> Felemelem, kőtő szavamat az S érdekükben* A másik súlyos következmény az egyházkerület anyagi válsága, a dunamelléki egyházkerület vagyona t.i» földbirtokban Vah| a gazdasági válság alapjában rázta meg az egyházkerületet és hasztalan volt a takarékossági bizottság és a számszék kegyetlen erélye, még mindig van hiány-, Kérem még egy évre a gyülekezetek megértő támogat ás át 0 - A magyar református lelkésznek minden idejét, minden gondolatát és egyénisége egész ^átüto erejét spirituális 3 szolgálatra kell feltennie a Még soha sem lett baj abbtfl, hogy egy lelkipásztor csak pásztor volt^ mindig abból támadt baj, ha egyéb akart lenni* A mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem lelkiek;, ez megint a palást tisztaságának kérdése', azt követeli, ne Vigyem oda, ahol baj érheti, mert akkor már kÓ3Ő vele takaróznom* Még a gyülekezeti diakonisszák alkalmazására hivta fel a nagyegyházközségeket a pü'ipel: és jelentésót a következő azavakkal zártas -Ma egyénékül, nemzetül és egyházul igen nehéz időket ólunk

c De mi láttunk már sokkal nehezebb időket is. Éppen azért nom sorolom fel jogos sérelmeinket, panaszainkat, hanem törvényes jogainkat, kiváltságainkat, az egyenlőség 03 a viszonosság teljes érvényesülése iránti jogainkat fentartva, szabadságunk ás autonómiánk egész birtokállományához ragaszkodva, tűrünk, várunK, dolgozunk és bízunk. Senkitől és semmitől nem félünk, magunkat Isten kezében érezzük, a éle-tünket mindenestől felajánljuk Neki, hogy bennünk és általunk irja rá a látható ós a láthatatlan vil'óg lapjaira a maga örök Akaratát..« Melegen köszöntötték Ravasz püspököt jelentésének befejeztével, Teleki József gróf főgondnok és Kiss Zsigmond esperes külön is kifejezték a közgyűlés háláját, azután a gyűlés részvétét nyilvánította S z a b o 1 c s k a Mihály halála felett, üdvözölték Sebostyén Jenő dr, teológiai igazgatót, az amszterdami református egyetem uj díszdoktor* képpen, Te 1 e k 1 Tibor gróf egyházmegyei gondnokot, az I, osztályú magyar érdemkereszttel való kitüntetése alkaImából, úgyszintén sokoldalú, fáradságos szolgálataiért Ravasz püspököt-. (vilá 1 ós't D 6 k u s Ern

'"°" refcraátus egyetemes konvent és öfl InatVelfekéneka 1,-ságyar érdomkeresztet adományozta a Kormányzó, "jélesö érzést keltett Onagymél tósága kittintotéáo az egész magyar t érsadaldM,ugymond az e gyh^fe kerületi határozat, s az egyházkerület is mely tisztelettel köszönti őt", Imre Sándor dr

c egyetemei tanár, uj tanácsbiró és M u r a| k ö z f Gsula kecskeméti lelkész, az uj aljegyző tettek esküt, Ravasz püspök köszöntötte őket nagyon meleg és közvetlen szavakkal „Imre Sándor a leghüséI gesebb magyar református papi csaláeok egyikének sarja, úgymond a püspök, Muraközy Gyula szolgálataira ogy egész ország figyelt fel, a legnemesebb nevek egyike az övé az uj generációban, Imre Sándor válaszolt és Ígéretet tett a hűséges munkára, /í'oj.ytatása következik/