Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-22 [050]

/DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS EBYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE; folytatás 3./ Ravasz László dr, püspök-e.lnök terjesztette elő ezután minden jelenlévő nagy figyelmétől kisérve, évi jelentését, A többi között ezeket mondotta: - A fenálláaának négyszázadik esztendejéhez ért ágostai hit* vallás volt a protestantizmus első hitvallása, nemcsak teológiai munka, hanem nagyfontosságú politikai ós diplomáciai mestermü is, M4nt az evangéliumi keresztyénség első egyetemes bizonyságtétel**, a mi szellemi életünkben is érezteti történelmi hatásét, úgymond a pübpök, aki ezután a küls^Somogyi egyházmegye háromszózóveo jubileumáról emlékezett meg, Az uj egyházkerületi elnököket: Eegenfeld Pál gróf református főgondnokot ésSztranyavs zky Sándor dr, evangélikus kerületi felügyelőt köszönti Ravasz püspök, hivatalbal ép és ük alkalmából* v

reménységgel és rokonszenvvel köszöntjük fontos szolgálatában Sztranyavszky Sándort,-mondja Ravasz lászló - akinek akarata acél, de érzése forró, mint az olvadt balzsam", Révész Kálmán dr» tiszáninneni református püspök hetvenedik szüle,tésnapjárói is melegen szól a püspök, majd a kitühtetot\ saz elhal^ogyhézkerüléti tagokat foglalja bele jelentésébe, beszámolt szolgálatairól, az uj intézményekről, templomokról#M£ltatJa a kecskeméti uj tanítónőképző Is a Bodor Zsuzsanna-Szeretetház jelentőségét, 'a Kálvin-téri templom százéves történetét. Hosszasan szci Ravasz László dr. pü&S-ök a Budapesten megépitffsjdő, nagyszabású Kálvineum ügyével, az uj Baár-Madas, 'budai leányliceum felépítéséről számol be ezután, Igen érdekea, amit a püspök baranyai egyházlátogatásán szerzett tapasztalataiból mondott el: - Baranya nagy kérdései elsősorban lelki kérdések és a kibontakozáshoz az egyetlen ut a lelki ébredés, A kérdés voltaképpen az "elcserjésedéa" nagy problémájába törpejgyülekezet, a tör^e^Lskola a törpe birtok és a törpe lélek problémája, ma arasznyi páfrányokat látunk erdészeién, ezek elaprcsodásai olyan fáknak, amelyek tízszerte nagyobbak voltak, mint a mostani öt-hatezeréves eukaliptuszok. Ilyen elaprósodás fenyegeti a baranyai gyülekezeteket^, a lélekszám egyre fogy, a lelkészi állás egyre kisebb kenyeret és keves'ebb munkát nyújt, az iskola összezsugorodik és a templom mind tágasabb lesz, A falu elcsendesedik: nem építenek házat, mert néhy-öt esik egy családra; nem vesznek földet, mert azt sem birják művelni ami van; nem kerül ki a faluból senki, hogy iparralj vagy és3zel másutt teremtsen magának exisztenciátf nincs, akit hazavárjon a falu, mindenki otthon van, mégis hiányzik valaki,, ,,jBar anyában az elnéptelenedés folyamata mindenütt csökken, sokhelyt határozottan megállott és nem egy gyülekezetben már szaporodásról lehet beszélni. Most van az a történelmi pillanat, amikor a férfiak már kezdik belátni, hogy az egyke nem gazdasági előny, hanem a gazdcsági pusztulásnak az utja. Ha most a megkezdett lelki ostromot, amelybei nem a dorgálás a fő, hanem a tao szeretet, folytatni lehetne, ha a gyermek értéke példában és az élet és művészet ábrázolataiban minél vonzóbban kifejezésre jutna

? ha volna, aki fiatal asszonyokkal és menyasszonyokkal négy* szemközt beszélhetne rendszeres imádság éa blzenys ágt ételek között, ez a biztató fordulat tovább fejlődnék. Minél több erőt kell ennek a megújulásnak fokozására és végrehajtására forditani, ahol pl, a lelkész felesége a tanitóno,^ a jé papné házi dolgainak teégzése közben nagyszerűen ellátja az Iskolai munkát, - Gazdasági téren reánk következtek azok a napok, amelyekről a pédabeszédek ii£cja azt mondja: ne;,.n szeretem ezeket,—a magyar gazda hirtelen lezuhant a jólétnek és uj lehetőségeknek arról a fokáról, ahova a háború vihara dobta fel, A pénz inflációjával szemben ott áll az áru inflációja és e rettentő ingalengésben kihull a miünka a dolgozó ember kezéből, nincs fogyasztás, mert nincs munka és nincs munka, mert nincs fogyasztás. /folytatása következik/