Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3
1930-11-28 [050]
HADIK JANOS GROP ELŐADÁSA,Az országgyűlés képv is ol óhazának és felsőházának agrárblokkja farkasfalvi Farkas Géza olnöklésével a felsőház bízottsági termében együttes ülést tartott, amelyen az "úgynevezett ötös bizottság tevékenységéről és a gazdák szanálási akcíájának eredményessététele érdekében szükséges intézkedésekről tanácskoz'jako AZ ülésen többek között megjelentek: Albrecht kir, herceg, 3orky Gyula, Balogh Elemér. Bernát István, Desewffy Aurél, Erdélyi Aladár, Erődy-Harrach Tüiahér, Edes Antal, Farkas Géza, Gaál Gaszton, Halász Móric, Hoyos Miksa gróf, Illés József, Ivády Béla, Jankovich Béla, Jókai-Ihász Miklós, Kolossváry Mihály, Koós Zoltán, Krisztián Imre, Krúdy Feronc, Krüger Aladár, Láng Boldizsár, Marschall Ferenc, Mándy Sándor, Nánássy Andor, Papp Géza, Pesthy Pál, Putnoky Móric, Rubinok Is tváhi Simon András, Somssich László gróf, Szabó Iván > Széchenyi Bartalan gróf, íakách Géza ós Temesváry Imro, Az órtekozletot F a r k a s Géza nyitotta meg, utalva arTa, hogy ez az első alkalom, amikor a Felsőház és a képviselőház agrárblokkja együttes ülést tart. Ezután felkérte Hadik János grófot előadásának tregtartáaára. Hadik Jáno3 gróf részletes statisztikai adatokkal bizonyította be, hogy a logsürgősebb kormányzati feladat az önhibájukon kivül bajbajutott kisgazdaoxisztonciák megmentése. Rámutatott arra, hogy 1930 január 1től november 10-ig 11,352 ingatlanárverés tűzetett ki az országán kisós kisebb közópbirtokosok ellen s ezek közül a legutóbbi öt bbótre 1777 esik, Nyomatékosan hangsúlyozta azonban, hogy a statisztikai adatok azt igazolják, hogy az országnak csak egyes részoin jelentkeznek ilyen nagy számban árverését - az árveréssel és végrehajtással fenyegetett kisgazdák földterülete összesen csak mintegy 5 %-& teszi ki az ország mezőgazdászi területének - s inkább csak azokban a körzőtökben mutatkoznak bajok, ahol elemi csapások, fagykár stb, vagy más helyi okok fokozták a terményértékesitós • nohézsegei kövotkoztóben jelentkező bajokat. Rámutatott a bajbajutott gazdák megmentésének nagy gazdasági és szociális jelentőségére és erőteljesen állást foglalt amellett, hogy az önálló kisexisztenciák pusztulásának folyamatát meg kel állítani, nehogy az ezeken a vidékeken mutatkozó földárcsökkenés éreztesse hatását az orszqg más torülotein is. Ismertette az ötös bizottság megalakulását és kormány rendeletben körülirt feladatait, s a kisgazdák megmentése erdőkében a K0F_nál végzett adatgyűjtő munkát, amely lehetővé tette azt, hogy ebben a kérdésben az érdekeltek tisztán láthassanak. Ez a munka mondotta - a legnagyobb erővel folytatódik annak ellenerő, hogy a szanáláshoz szükséges megfelelő összeg még mindig nincs rendelkezésre bocsátva és a gyufapénzbol a pénzügyminiszter a közép- és nagybirtok szanálási céljaira csak nyolcmillió pengőt, a válságba jutott kisgazdák szanálására pedig mindössze ötmillió pengőt szakított ki, holott az eddigi adatok szerint a végrehajtás és árverés veszélye alatt álló kisgazdák megmentésére feltétlenül legalább ^35 millió pengőre van szükség*- Nyomatékosan rámutatott arra, hogy a mai nehéz viszonyok között ez a legsürgősebb és a leghasznosabb befektetés, amelynek minden mát meg kell előznie. A KOF-nál végzett munka azt az érdekes tényt eredményezte - mondót ta - hogy az árveréseknek csak 20 %-át kértékapénzintézetok, mig a többi 80 százalékot magánhitelezők, legnagyobbrészt sz áz pengőn aluli kis tételek hitelezői kérték. Vannak olyan esetek is, ahol már egészen üzletággá fejlődött kis tételeknek árverési hiénák által való összevásárlása abból a célból, hogy árverések provokálásával potom árím juthassanak birtokokhoz. A kisgazdák tönkrejutá3át nagymértékben előmozditja a magas kamatteher s ezért az önhibájukon kivül bajbajutott gazdák megmentésére szükségesnek tartja, hogy ezoken a veszélyeztetett vidékeken az állam a kamatterhek egy részének vállalásával togyo lehetővé a mai kamatterhek két-három százalékkal való mérséklését, ami az államháztartásra lényeges mogtorholóst nom jolenteno.. /Folyt.köv, / /