Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-28 [050]

LE TROQUER SZENATOR ELUTAZOTT BUDAPESTRŐL, Lc Troquer francia szenátor. volt újjáépítési miniszter tiszteletére csütörtököd este a Külügyi Társaságban tartott nagyhatású -s politikai és gazdas^i életben élérk viszhangcb keltett előadása után, de V i e n n e gróf francia követ vacsorát adott, amelyen többek között gróf A p p o n y i Albert és Ift a 1 k o Lajos külügyminiszter is résztvet t.k, A vacsora folyamán leTrpquer szenátor az európai vámegy esülés francia nemzeti bizottsága nev n en hivata Ijsan meghitta Parisba gr Pf Apponyi. Albertet, ki a meghívást nyaiban elfogadta és kijelentette, hogy előreláthatólag március he folyamon Parisba utazik. Gróf Apponyi a

vámegyesülós fr-'ncia nemzeti bizottsága rendezésében fog akkor előadást tartani. LeTroquor szenátor, valamint Lucien C o q u e s külkereskedelmi tanácsos a péntek reggeli bécsi gyorsvonattal uta ziác el a fővárosból. Első állomásuk Bécs lesz, majd továbbmennek Prágába és Berlinbe, hogy a vámegyesülós eszméinek propagálása erdőkében előadásokat tartsanak és megbeszélésekét folytassanak Mértékadó gazdasági és politikai tényezőkkel. ~ Le Troquer szenátor&prágai és berlini útjára magyar részről B 1 e 1 e r Ernő, az európai z «. .'x . '„ : ..«..-.ixx vámegyesülés nemzetkeMEZŐGAZDASÁG A BUZA-FnJTAKERDÉS. A MKGYAR DUZÁNEMESITÉS DL*DALA. A mezőgazdasági terelés egyik legnagyobb problémája ma a buzaó rtékes ités megoldása, amely szorosan összefügg a buza -f n j takéruéssel, Ez a kérdés ma az érdeklődés eleipréhen áll és - sajnos - ezzel a kérdéssel sokszor avatatlanok is foglalkoznak, a közvélemény előtt azt teljesen tévesen állítván be. Éppen ezért az OüGE szükségét látta annak, hogy a kérdéssel, annak minden vona tkczásával foglalkozva, egyrészt a közvéleményt teljesen tájékoztassa, másrészt a kő? mánynak is é tekintetben javaslatot tegyen. Az OMGE növénynem::sitó bizottsága november 27-ón tartotta ezen tárgyban Székács Elemér elnöklete alatt nagyszámú résztvevő jelenlátóben értekezletét, a melyen F-a b r ic i u & Endre ^.kir.gazd.főtanácsos, az OMGE h.igazgatója ismertette a kérdést. Fa bricius Endre rámutatott, hogy a buza-fn jtaké rdés nem uj kelotü,/az a gazdasági szükségszerűségnek megfelelően időnkint újra ős újra előtérbe v.x lép. A mult század hatvanas éveiben a mezőgazdaságnak nag k árokat okozott aszály, később az ugyancsak katasztrofális károkat okozott gabonarozsda tette a kérdést aktuálissá, utóbb a búzaárak hanyatlása és az amerikai verseny, amelyek a holdankinti termésátlag emelését követelték meg és Így ezen irányban folyt főleg a magyar buzanemesités is. A háború után mezőgazdaságunk uj helyzetbe került, megszűnvén a régi egységes vámhatár és ezzel elveszítvén biztos fogyásztópiacunka t, amelyet mécs uly osa bb an befolyásolt az amerikai buzatera lésnek a háboruala tti időkben való rend kívüli megnövekedése es a kanadai búzának minőségbeli meg ja vulá sa, Ebbon a kiélesedett versenyben a búzaminőség kérdésének megoXf•• »~*~X' .*.•>"- f dása lett döntővé, A magyar növénynomesités eddig is figyolemmel volt a többtormelósro törekvő főirány mellett a minőségre, A többtermelés toron nemesitőink 0 régi búzákkal szembon országos átlagban katasztrális hoÉdankint fliáron mÓ te mázsával fokozták az átlagot, minőség szempontjából pedig a m.kir. Gabona- és Lisztkisérle ti Állomás beható vizsgálatain alapuló megállapítás szerint nea csakhogy nem rontották a közönséges búzák szinvonalat, de országos átlagban javitólag is léptek közbe., A háboruutáni időben buzanemesitőink ollsmorvőn a minőségre törekvés gazdasági szükségit, főleg ebbch az irányban folytatták tevókonys ég üke t, amit teljes siker koronázott, ugy, hogy számos oly nemesített buza fa j tánk van,molyok a buzakirályáriak tartott Manitoba-buzát nemcsak elérik minősó,-ben. ile 'azt fejül is múlják. • ' /í'olytatása következik/