Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-27 [050]

Á. M. REBUCCX ELŐADÁSA AZ OLASZ FÜRDŐ GAZDASÁGI JELENTŐSÉGÉRŐL. Az Országos Idegenforgalmi Tanács és Budapest Fürdőváros Egyesület meghívására a Budapesten időző A. M. RebucCL az olasz fürdőszövetség elnöke csütörtökön este rendkívül érdekes előadást tartott a Gellért szálló zenetermáben az olasz fürdők gazdasági jelentőségéről. A termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők s köztük nagyon 3ok előkelő fürdőügyi reprezentáns. Ott voltak*.az olaszSüzövetség képviseletében Oxilia ezredes feleségével, Tormay Géza kereskedelemügyi áll amtitJtór, Berzeviczy Albert, a Külügyi Társaság elnöke, Miklós Elemér az Országos Idegenforgalmi Tanács ügyvezető főtitkára, Drasche Lázár Alfréd volt rendkívüli követ meghatalmazott miniszter, Válkay Bertalan, Gerevich Zoltán dr. miniszteri tanács03ck a kereskedelemügyi és külügyminisztérium képviseletében, S-zviezsényi Zoltán dr. a Fürdőváros Egyesület ügyvezető igazgatója, Bársony Oszkár az Ibusz vezérigazgatója, Szalay Gábor a posta vezérigazgatója, Bud Jánosné, Skerlecz Iván báró, Tormay Gézáné, Pignatelll herceg, Hálászy István és Glosz ödön az Idegenforgalmi Tanács titkárai, Báné Dezső, Tausz Béla, Qellér Mihály, Glück Frigyes,: Vámossy Zoltán dr. egyetemi taná£, és még sokan mosok az idegenforgalmi érdekeltségek képviseletében. Tormay Géza államtitkár az Idegenforgalmi tanács elnökhelyettese francia nyelven meleg szavakkal köszöntötte az illusztris előadót, aki r ndkivül nagy érdemeket szerzett az olasz éö magyar 1d egenf crga." sailom kifejlesztése érdekében. . 1 Az üdvözlés után . -i-t Angelo Márlo R e b u c c i megkezdte nagy figyelem közben vetitetetképes előadását. Beszéde elején azt. mondta, hogy aki Budapestet megismerte,annak vissza kell ide térnie, majd méltatta Budapest fürdőváros intézményeinek jelentőségét és azzal folytatta, hogy nen idegenforgalmi propagandát akar kifejteni az olasz fürdők ér. ekében, hanem a magyar néppel m

e

S akarja ismertetni a fascí^sta Olaszország gazdasági és kulturális alkotásait a fürdőügyek terén. A továbbiak.ban ismertette Olaszország nevesebb fürdőhelyeit, majd érdekes adatokat sorakoztatott egymás mellé az olasz fürdőügyi viszonyok ismertetésére. Eszerint 300 fürdővárosa van Olaszországnak, ezek legnagyobb része az olasz fürdőszövetségben tömörülnek. Monté Cattini és Sansomaggiore a két • ilegnagyobb fürdőhelye Itáliának, mind a kettő állami kezelésben van. Mussolini mindenre kihaté gondoskodása kb. 150 millió lirát fektetett be egye dül a két olasz fürdő fckozatos fejlesztésébe, Sansomaggiorenak nemcsak fürdőügyi, de népjóléti szempontbcl is nagy jelentősége van, több mint 15 ezer munkás talál évente ezen a helyen gyógyulást, mint a munkásbiztositó tagjai. A sansomaggicra fürdővizéből naponta egy métermázsa jódot választanak ki, tehát évenként 365 métermázsa jódot hoznak közcélokra forgalomba, Ugy Sansomaggiora, mint Minte Cattini fürdők*., évente 300-350 ezer fürdővendég látogatja, akik között igen nagy számban vannak angolok, amerikaiak, németek stb, A továbbiakban arról beszélt Á. M. Rebuccl, hogy az olasz fürdők összevéve több mint harmincezer embernek adnak kenyeret. Az olasz kormányzat különös gondot fordit arra, hogy az ísványvizkereskedelem minél teljesebben kifejlődjék, ennek eredménye, hogy 30 millió üveg ásványvizet visznek ki évenként Olaszországból, ami óriási jövedelmet jelent ugy a magánvállalatoknak, mint magának : - az államnak. Az olasz társadalombiztosító rengeteget éldoz a népjóléti intézményekre. Monté Cattini fürdőhelyen pl. 50 millió lira költséggel nagyszabású épületet emelt, amelyben állandóan kettőezer munkás talál gyógykezelést. Ugyancsak itt létesitette Mussolini az állami vegyészeti Intézetet, ahol a nagyobb gyógyforrásokban lévő értékefe vegyi anyagokat feldolgozzák és közcélokra forgalomba hozzák, pl. Sansomaggiore fürdő vizéből nyerik a hires Nivea nevü asztali sót év~ te 360 métermázsa mennyiségbenr /Folytatása következik,/