Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3
1930-11-21 [050]
/A BUDAPESTI KERESKEDELMI ES IPARKAMJ*RÍÍ TELJES ÜLÉSE* Folyt.5./ Különösön szükségesnek tartja, hogy az állán és a főváros a közterhek, az általuk szedett illetékek, adók stb, enyhítésével, illetőleg eleng godósével siessenek a vásár támogatására. De fontosnak tartja a kamara vezetősége azt is, hogy a gyáripar, amelynek különösképpen érdeke a vásár fontnrtása és fej.lesztéee, intenzivebben ós szervesebbe k«poöoló..jék bo a vásárba. Ilyen irányban folytat a kapára olnökségo tárgyalásokat, de természetes, hogy a kamara a vásáitjkezei közül nem adja ki és annak vozotésóben és irányításában változatlanul biztost ja a maga döntő pozisióját és szavát* , Székely Artúr dr. titkár ismertette ezután Magyarországnak Csehszlovákiával való kereskedelempolitikai viszonyát és rámutatott arra, hogy a csehszlovák kormány egyáltalában nomádja tanújelét tárgyalási készségének, amidőn állandóan hangsúlyozza, hogy a minimálisaknak deklarált uj agrárvámok leszállításáról hem lehet szó. Ezenkívül a csehszlovák törvényhozás a már felmondott, de meg december 15-ig érvényben lévő ker-skodolmi szerződés ellen súlyos támadást intézett, az Uj Őrlési és lisztkovoltesl törvény életbeléptetéséVei, minthogy a szerződés kimondja^ h^gy a két állam között a keí*«;3^ k&dolem kölcsönösen szabadi Magyarország élítbevágóah fontos kivitöli érdekeihflk feláldozása nélkül eredményes tárgyalás csakis abban az esetben lehetséges, ha a csehszlovák kormány lehetőséget bizosit az törvény m°dositás ára, illetőleg visszavonására. Az előadó rámutatott arra, hogy Csehszlovákia Magyarország behozalatában 192 9-ben 22 százalékkal, kivitelében 16 százalókkal részesedett és Csehszlovákiáival való kereskedelmi mérlegünk az idei év első kilenc hónapjában, amikor általános kereskedelmi mérlegünk negyven millió aktivitást tünt*>t fel , még mindig 34,5 millióval passzív, A statisztikai számok jaind két oldalon a megegyozást diktálják, de tekintettel a osohszlovák-magyar kereskedelmi mérleg Csehszlovákia >ovára mutatkozó aktivitására, a megogyazés meghiúsulásának esetében a csehszlovákiai ipar érdekei nagyobb mértékben forognak kockán, mint a:, mi érdekeink, S z' é k á c s Antal alelnök előadja, hogy Csehszlovákia a gazdasági nacionalista törekvésekbon elől jár és a csehszlovák politikában uralkodó agrárpártok egyáltalán nem törődnek a csehszlovákiai ipar és kereskedelem mértékadó képviseleteinek a túlzott agrár protekcionista politika ellen felhangzó tiltakozásaival. Egy oly kereskedelempolitika,^ amely a csehszlovákiai ipar oly fontos piaoáról, mint Magyarországról^ lemondani hajlandó, végzetes lehet Csehszlovákiára. Magától értetődőnek tartja, hogy a magyar kormány minden lehetséges eszközt felhasznál a mind két fél érdekeit kielégítő szerződés megkötésére, A. következő határozati javaslatot terjeszti elő: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagy sajnálattal és aggodalommal látja, hegy a csehszlovák kormánynak ós törvényhozásnak az uj agrárvámokhoz és az uj őrlési lisztkeveré^i törvényhez való ragaszkodás mindkét fél érdekeit kielégítő kereskedelmi szerződés megkötétét kizárni látszik. Mindamellett nem adja fel a reményt, hogy a. csehszlovák kormány és törvényhozás tekintettel az európai szolidaritás nagy érdekeire és azlakra a nagy fontosságú érdekekre, amelyek a csehszlovák ipart a magyar fogyasztótorülethez fűzik, eddigi álláspontját meg fogja változtatni és leh. tővé fogja tenni a magyar érdekeket is tiszteletben tartö keroskodelmi szerződés megkötését. Egyúttal azonban kijelenti, hogy ha Csehszlovákia nem változtatná meg kereskedolmi politikáját és devembor 15-én Csehszlovák iával szembon szerződés nélküli állapot ós az autonóm vámtarifa lépne életbe, a magyar ipar ős kereskedelem ennek konzekvenciájakép készséggel hajlandó elviselni minden áldozatot mindaddig, amip Csehszlovákia mezőgazdasági termékeinek területére való bevitelét revíziós vámokkal és intézkedésekkel lehetetlenné teszi, /Folytatása következik,/ s