Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3
1930-11-21 [050]
A BlíDrtJfSSTI KERES KEDELMI ES IF.-xEKKMARK TELJÉS ÚLESE. A Budapesti Kereskedelme és Iparkamara na É b e r Antal c r. elnöklete alatt teljesülést tartott. Az elnök megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a közterhek csökkenése a magyar közgazdaság.' : . életkérdése, Es mégis a legutóbbi időben két olyarjintézkedós törtónt, oly javaslatok, amelyek a közterheket lényegesen fokozzák, a postatarifák omeléso ' . es a kereseti adü fokozása revón. Azért foglalkozik mindezekkel a kérdésekkel, mert rá kivan mutatni, hogy a mai gazd-sági viszonyok között is vannak utrk, amelyokon át a kiadások csökkenése és ezen keresztül a közterhek enyhítése elérhetők. A német $reísscnkung akció során komolyan tárgyalják a közterhek osökkonősének ügyét, mert az egész nemet közvélemény meg van arról győződve, hogy az árleszállítások terón nom lőhet eredm-ényt elérni, igy ezt az akciót nem vezetik be a közterhek leszállítására. Azokkal szemben, akik arra hiv r tkoznak, hogy a súlyos gazdasági helyzetben a jelenlegi adókulcsok mellett som biztosítható a közszükségle^fodezósu: *, hangsúlyozza, hogy a fennálló adókulcsok mollett csak a gazdasági óib t elsorvadása következhet be, ebből pedig ez állam és a többi közületek bevételei még kevésbbé biztosithatok. Nálimtk frázisként használják a takarékosság jelszavát, amit pedig csak lemondással, a szükségletek lefokozásával, vagy elhalasztásával lehet gyakorolni, A kamara költségvetése bizonyságot szolgáltat amellett, hogy őzen az uton komoly eredmény ket lehet elérni, ami kor már az ozuvi pótköltségvetésben az előző évivel szemben 20 százalékos megtakarítást ért el,. Rendkívüli sok eredmény volna elérhető a közigazgatás racionalizálása utján. M a g y a r y Zoltán egyetemi tanárnak a takarékossági bizottság]részéye készített emlékirata számos íeldát i hoz fol arya, hogy idejét multa és • , . 3 Vexatórikus jellegű intézkedések mellőzése nagy megtakarításokkal járhat. Rámutat arra, hegy a főváros tanügyi ügyosztálya való s ágos második kultuszminisztérium, amelynek tulajdonképpen külön hatásköre nincs ós egész tévékenységo^közoktatásügyi kormánnyal folytatott súrlódásban merül ki, A főváros korház igazgatósága is feleslegessé tehető munkát Vegoz, Ezeknek a fővárosi funkcióknak megszűntetéso nem járhat az autonómia jogainak csökkenésével, mert a fővárosi autonómia itt a protekció gyakorlásában Mártii ki. A takarékosság és a racionalizálás egymagukban még nem segíthetnek, ha a hatóságok nem szűkítik tevékenységi rádiuszukat, amellyel 2 magángazdaságba belenyúlnak. Amikor az ipar és kereskedelem versenyképességét ^ogbénit jak, a magángazdaság tőkeképződését lehetetlenné teszik, akkor azt kívánják, hogy olyan kulturális és szo*ciális szükségletek kielégítéséről gondoskodjék az adófizető, amelyeket a háború előtti időben nom azért nem vettek programmba, mint hogyha azoka szükségletek ismeretlenek lettek volna, hanem azért, mert tisztában voltak az adófizotő polgárság teherviselési képességének határaival, HZ egyetemek.^ /*?x 17,4 millió pengőt költünk, amikor a mezőgazdászi . ^3*x,..*^^xix*Á szakoktatásra csak 0.0. millió., az ipari és kereskedelmi szakoktatásra csak 2 millió jut # A gyakorlati oktatásnak elhanyagoltsága mollett parancsolóan erűit fel az a követelmény, hegy a kulturális rendeltetési kiadások között a szakoktatásra nagyobb figyelem fordlttaasék. A szociális érdekek is sokkal kevesebbet szenvedtek az OTI fönnállás* előtt, mig ennek uralma alatt. Nagyon helyes, hogy a sportszellem ápolására gond fordittatik, azonban ozT.sck felesleges kiadással meg terhe lton teszi*, A budapesti fedett uszoda felépítése után sorra jelentkeznek a vidéki városok, amelyek pedig e.,dlg kölcsöneiftek kamatszolgáltatását is csak közterhek fokozásából tudják előteremteni. Nem túlságosan nagy költségeket oszte fel az Országos Testnevelési Tanács szervezete, amelynek celláira / n kÖ S Z áGOslEVELTÁn ÓnyOSr p£lütát vásároltak az Alkotmány-utcában, . ^ [/* £ Kszekció / Fo1 *-1. köv./ 40
